Ha megelégelted a hitegetést és szeretnéd, ha a pénzed végre nálad lenne már, érdemes mérlegelned a fizetési meghagyásos eljárás megindítását. Ebben a videóban elmagyarázzuk, hogy mi az a fizetési meghagyás és a kibocsátásához szükséges eljárásról is beszélünk.
Videónk szövegét alább el is olvashatjátok, ha pedig követelést érvényesítenétek, akkor együttműködő ügyvéd partnereink ebben segítségetekre lesz.Ezen a linken mindent megtaláltok!
Tartoznak neked? Érvényesítsd gyorsan és egyszerűen követelésedet a Legisly segítségével fizetési meghagyásos eljárás útján!
Az életed során gyakran előfordulhat, hogy tartoznak neked vagy akár te magad tartozol másnak. Teljesen mindegy, hogy a tartozás egy bérleti szerződésből, kölcsönszerződésből vagy más jogviszonyból származik, a törvény keretei között gyakran a legjobb megoldás a követelés gyors érvényesítésére a fizetési meghagyásos eljárás igénybevétele.
1. Mi is az a fizetési meghagyásos eljárás?
A fizetési meghagyás a közjegyző hatáskörébe tartozó nemperes eljárás, ami biztosítja egyes követelések gyors, egyszerű érvényesítését. Ha tehát követelésed van valaki felé, lehetőséged van rá, hogy kérelmedre a közjegyző fizetési meghagyásban feltételesen kötelezze az adóst a teljesítésre. Azért feltételesen, mert ha a kötelezett határidőn belül ellentmond, akkor a fizetési meghagyásos eljárás be is fejeződi, perré alakul, és a továbbiakban az érvényesítésre a polgári per szabályai szerint kerülhet sor. Ha viszont határidőn belül nem élnek az ellentmondással, úgy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és annak alapján a jogerős ítélettel azonos erejű végrehajtásnak van helye.
2. Mikor kötelező a követelést fizetési meghagyás útján érvényesíteni?
Főszabály szerint a 3 millió forintig kötelesek vagyunk követelésünket fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíteni, tehát nem fordulhatunk egyből bírósághoz. A 3 és 30 millió forint közötti követelés vagy tartozás esetén választhatunk, hogy pert indítunk vagy fizetési meghagyásost, 30 millió felett viszont már kötelesek vagyunk pert indítani.
3. Kell-e bizonyítanom a követelés alapját és jogosságát?
Nem, sőt nincs is lehetőség rá. A fizetési meghagyás iránti kérelemhez bizonyítékot nem lehet csatolni, csak hivatkozni lehet rájuk. A bizonyítékoknak csak akkor lesz szerepe, ha a kötelezett vitatja a követelést, de erre hamarosan részletesen is rátérünk.
4. Mikor érdemes fizetési meghagyással élni?
Ha tudom, hogy a tartozás fennáll és alá is tudom támasztani, tehát bizonyítékaim vannak, akkor jó alappal számíthatok rá, hogy a követeléshez gyorsan hozzá tudok jutni. Ráadásul, ha a tartozás valóban fennáll és jogos, úgy a kötelezettnek nem érdemes megtámadnia a fizetési meghagyást, hiszen jó eséllyel később még több költséget kell majd megfizetnie.
5. Mik a feltételei az eljárás igénybevételének?
Mivel az eljárásnak z a célja, hogy a követeléseket gyorsan és egyszerűen tudjuk érvényesíteni, így a törvény bizonyos követelményeket állít fel a gyors igényérvényesítés érdekében.
Nézzük sorban:
- A követelésnek pénz fizetésére kell irányulnia és nem haladhatja meg a 30 millió forintos értékhatárt – ahogy már mondtuk.
- A követelésnek lejártnak, tehát esedékesnek kell lennie
- Mind a jogosultnak, mind a kötelezettnek rendelkeznie kell belföldi kézbesítési címmel
- Ha a követelés munkaviszonnyal vagy hasonló jogviszonnyal összefüggésben áll fenn, akkor bizonyos esetekben kizárja a törvény a fizetési meghagyásos út igénybe vételét.
- A követelés nem eredhet zálogjogból.
6. Hogyan terjeszthetem elő a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet?
Főszabály szerint elektronikusan. A Legisly platformja segítségével egy jogi képviselő segít neked a követelés érvényesítésében, így nem kell aggódnod a részletek miatt, az eljárást elektronikusan indítja el az ügyvéd, így sokkal gyorsabban zajlik le. Egyébként azok számára, akik az e-ügyintézési törvény szerint nem kötelezettek elektronikus eljárásra, ők papír alapon vagy szóban is előterjeszthetik kérelmüket. Ez azonban személyes jelenlétet igényel és sokkal körülményesebb megoldás, ráadásul kötelező egy formanyomtatványt igénybe venni és az eljárási határidők is hosszabbak, tehát lassabban jutsz pénzedhez.
7. Többen tartoznak nekem, ilyenkor is ugyanolyan egyszerű a követelés érvényesítése?
Ilyen kérelmet akár többen is benyújthatnak vagy több személlyel szemben is be lehet nyújtani. Ennek részleteit a Legisly platformján keresztül megkeresett ügyvéd kérésédre részletesen elmondja.
8. Melyik közjegyző jár el az ügyben?
Ahogyan korábban tisztáztuk, ebben az eljárásban nem a bíróság, hanem a közjegyző jár el. Na de melyik? Elektronikus eljárás esetén a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszere automatikusan szignálja az ügyet valamely közjegyzőre. Papír alapú vagy szóban előterjesztett kérelem esetén főszabály szerint az a közjegyző jár el, akihez a jogosult besétált.
9. Milyen eljárási díjra és további költségekre kell számítani a kérelem előterjesztése esetén és ki fizeti meg ezeket?
Mint minden eljárás esetében, ilyen esetében is kell költségekkel számolnunk. Az eljárási díj esetünkben a követelés 3%-a, de legalább 8000 és legfeljebb 300.000 forint. Jó hír, hogy amennyiben tartozásunk alapos, úgy ez a költség is, akárcsak a jogi képviselő költsége a tartozó felet fogja terhelni.
10. Mi történik, ha a kötelezett vitatja a követelést?
A kötelezettnek természetesen joga van vitatni a követelést, vagy annak egy részét. Erre egyébként a tartozó félnek a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 napon belül van módja. Ezt hívják ellentmondásnak. Abban az esetben, ha nem vitatja, úgy a fizetési meghagyás jogerős lesz és az alapján végrehajtás kezdeményezhető. A kötelezett fél egyébként élhet részletfizetési és fizetési halasztást célzó kérelemmel, melyet a közjegyző engedélyezhet számára. Továbbá arra is lehetőség van, hogy a kötelezett a követelés egy részét elismerje és csak részben támadja meg ellentmondással. Ilyenkor az elismert rész végrehajthatóvá válik, a vitás rész vonatkozásában pedig az eljárás perré fog alakulni.
11. Mi az az ellentmondás?
Az ellentmondás a kötelezettnek az a nyilatkozata, amellyel vitatja a követelést. A kötelezettnek nem kell bizonyítania az igazát az ellentmondásban, viszont a nem alapos ellentmondás további költségeket eredményezhet a kötelezett oldalán. A jogszabályoknak megfelelő ellentmondás alapján a fizetési meghagyásos eljárás befejeződik és perré fog alakulni. Ebben az esetben a közjegyző felhívja a jogosultat, hogy nyújtson be keresetet az illetékes bíróságra és az eljárás ezen része itt lezárul
12. Mi történik, ha perré alakul az eljárás?
Abban az esetben, ha az eljárás perré alakul, akkor a jogosultnak bizonyítékokkal kell alátámasztania a követelésének fennálltát és mértékét. Erről természetesen a Legisly platformján keresztül közreműködő ügyvédek további információval tudnak szolgálni.
A fizetési meghagyásról szóló törvényt ITT találod meg.
