Select your region:

7 dolog a közokirat, magánokirat és teljes bizonyító erejű magánokiratról – Legisly podcast #4

Soron következő videónkban egy olyan témát dolgozunk fel kereken 5 percben, amit sokan összekevernek.

Íme a közokirat, magánokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat közötti különbségek!

A mindennapi életben biztos sokszor belefutottál már olyan vitákba, hogy kell–e két tanú egy irat aláírásához vagy sem, hogyan kell kinéznie egy szabályos meghatalmazásnak, mit is jelent a közokiratba foglalás, stb. Ez a jog egyik olyan területe, ahol jellemzően nagyon sok félreértéssel és tévhittel találkozhatsz! Először is tisztázzuk az alapfogalmakat!

  1. Egyszerű magánokirat: az egyszerű magánokirat tipikusan a két személy között kelt szerződés, és itt természetesen az írásba foglalt szerződésre gondolok. Nem véletlenül használom a személy kifejezést, hiszen a szerződő fél lehet magánszemély, és jogi személy, azaz pl. egy cég is. Az iratok közül az egyszerű magánokirat a leggyengébb, a törvények bizonyos esetekben erősebb okirati formát követelnek meg. 
  2. Teljes bizonyító erejű magánokirat. A teljes bizonyító erejű magánokirat erősebb, mint az egyszerű magánokirat. A legelterjedtebb válfaja az, amikor az egyszerű magánokiratot, tehát pl. egy szerződést két tanúval ellenjegyeztetsz.   
  3. Az aláíráskor jelen kell lennie a két tanúnak? Nem feltétlenül! Sokan abban a tévhitben élnek, hogy ha nincs ténylegesen jelen a két tanú az okirat aláírásakor, hanem utólag tanúztatod le a szerződést, akkor az érvénytelen; sőt, okirathamisítás. Szerencsére nem ez a helyzet! A polgári jog szabályai szerint az is elfogadható, ha a korábban aláírt iratot megmutatod két tanúnak, és előttük elismered, hogy a papíron szereplő aláírás valóban a tiéd. Tehát az utólag letanúzott irat ugyanúgy érvényes, hiszen a tanúk előtt sajátodként ismerted el, hogy te magad írtad alá a szóban iratot.
  4. Mindenképpen kell két tanú a teljes bizonyító erejű magánokirathoz? Nem! Habár a két tanú által ellenjegyzett irat a legelterjedtebb forma, más lehetőségek is a rendelkezésedre állnak. Sajnos aktuális élethelyzet, hogy a járványveszély miatt nem tudsz két tanút keríteni, idegen emberek, szomszédok pedig nem szívesen fogdossák a tollat… Ilyenkor megoldás lehet az, ha nem számítógépen írod meg a szöveget, hanem sajátkezűleg, tollal. Mi sem jobb példa erre, mint hogy a saját kezűleg, tollal írt és általad aláírt végrendelet az öröklési jog szerint érvényes! Pedig a végrendelet esetén mégiscsak nagy vagyonok sorsa forog kockán, mégsem feltétlenül szükséges hozzá két tanú. A másik olyan eset, amikor nincs szükség két tanúra az, ha saját céged van, vagy a cégkivonat szerint aláírási joggal rendelkezel a cégben. Ilyen esetben ha cégszerűen, azaz az aláírási címpéldányon szereplő módon írod alá a céges iratot, az ugyanúgy teljes bizonyító erejű magánokiratnak számít, nincs szükség tanúkra. A teljes bizonyító erejű magánokirat elérésének további útja, ha az adott iratot ügyvéddel ellenjegyezteted. 
  5. Közokirat. A közokirat az okiratok legerősebb formája. Közokiratnak számít a személyi igazolvány, diploma, nyelvvizsga bizonyítvány, bírósági ítélet, hatósági határozat, illetve a közjegyzői okiratba foglalt irat. Számunkra most ez az utóbbi eset érdekes: tehát ha egy szerződést, egyoldalú nyilatkozatot, végrendeletet vagy bármilyen más iratot elviszel a közjegyzőhöz, és ő tanúsítja, hogy az ő jelenlétében írtad alá a papírt, onnantól kezdve az közokirat. Itt nagyon fontos eloszlatni egy gyakori tévhitet: habár olcsóbb és gyorsabb, ha ügyvédhez fordulsz egy rendkívül fontos iratot hitelesíteni, az ügyvédi ellenjegyzéssel csupán teljes bizonyító erejű magánokiratot kapsz. Tehát a közokirati formát kizárólag közjegyzőnél érheted el!   
  6. Hol milyen okiratra van szükség? Ha kétségeid merülnek fel, minden esetben kérdezz utána, hogy milyen okirati formát várnak tőled, különben az általad használt irattal nem mész semmire! Ökölszabályként elmondható, hogy az egyik leggyakrabban előforduló irat, a meghatalmazás esetén a teljes bizonyító erejű magánokirati formára van szükség. Itt még fontos megjegyeznem, hogy a meghatalmazást a meghatalmazottnak nem szükséges aláírnia, de sajnos sokszor az ügyintézők ezt rosszul tudják, így ha van rá lehetőség, érdemes rávezetni a meghatalmazás végére azt a mondatot, hogy „a meghatalmazást elfogadom”, és ezt a kikötést aláírattatni a meghatalmazottal is. Vegyünk egy másik jogterületet: érvényes végrendelethez eleve teljes bizonyító erejű magánokiratra van szükség, de például ha a végrendelkező még kiskorú, akkor csak a közokiratba foglalt, azaz közjegyző előtt tett végrendelet lesz érvényes.
  7. Büntetőjogi vonatkozások. Az okiratok meghamisítása bűncselekmény, és nem mindegy, hogy magán- vagy közokiratot hamisítasz. A magánokirathamisítás enyhébb vétség, amit komolyabb következmények nélkül meg lehet úszni, a közokirathamisítás ellenben már bűntett. Nemcsak a közokirat fizikai megváltoztatásával, egy aláírás odahamisításával valósíthatsz meg bűncselekményt, hanem úgy is, ha mondjuk a hatóságot félrevezeted annak érdekében, hogy valótlan adatokat vagy tényeket igazoljanak számodra. Tehát ha például az okmányirodában félrevezeted az ügyintézőt, és ő emiatt valótlan tartalmú igazolványt állít ki részedre, azzal megvalósítod a közokirathamisítás bűntettét.

Ezúton köszönjük a helyszínt a Gundel Étterem vezetőségének, akik a tradíciók mellett mindig fontos szerepet szántak az innovációk támogatására.

Amennyiben jogi kérdésed van, kattints IDE ingyenes konzultációért

közokirat magánokirat teljes bizonyítóerejű magánokirat
Közokirat, magánokirat, teljes bizonyítóerejű magánokirat

A szerzőről