Kis túlzással, ha elordítanánk magunkat egy forgalmasabb úton, hogy “ki váltaná le a közös képviselőjét?”, akkor biztosan nem egy ember szaladna dühösen oda hozzánk. A közös képviselők és a társasház közösségének együttélése mindig érdekes kérdéseket vetnek fel. A közös képviselő leváltása gyakran nem egyszerű döntés eredménye. Kicsit olyan ez, mint egy házasság. Számos érzelmi vagy érdekviszony szövi át az egyes kapcsolatokat és sok esetben képtelenség minden érdeknek megfelelni.
Sokunk fejében él egy saját vagy egy elmesélt történet a közös képviselőnek gangról lekiabáló mérges tulajdonosról, a semmit alá nem író szomszédokról vagy a mulasztó, esetleg “lopós” közös képviselőkről. Cikkünk természetesen nem a közös képviselők ellen szól. Ahogyan általánosságban a válásokkal, bontóperekkel kapcsolatos cikkek sem férj- vagy feleségellenesek. Ezt a cikket az élet és az ügyfelek problémái ihlették, amelyben be szeretnénk mutatni a közös képviselő leváltásának lehetőségeit és menetét. Ugyanis társasház életében jöhet el egy olyan pillanat, amikor valaki vagy valakik nem kívánnak már az aktuális közös képviselővel együtt élni és le kívánják váltani őt. Lássuk, milyen lehetőségeik vannak.
Cikkünk a tölünk megszokott alapossággal került megírásra, így a bevezető részeket akár át is lehet ugrani. Akik csak a közös képviselő leváltásának pontos szabályaira kíváncsiak, azok nyugodtan hagyják figyelmen kívül az első 3 pontot. Sokak számára érdekes lehet a közgyűlési határozat megtámadásával kapcsolatos cikkünk is, amelyet IDE KATTINTVA érsz el.
A közös képviselő leváltása
1. Az alapok: A társasházban a közösség ügyeinek intézését a közös képviselő végzi. Ennek során be kell tartania a rá vonatkozó jogszabályokat, különösen a számviteli és társasházi szabályokat, illetve a társasházzal kötött megállapodását. A közös képviselő leváltására akár jogszabálysértés, összeférhetetlenség vagy szimpátia hiánya miatt is sor kerülhet, hiszen ahogyan a házasság esetében sem, úgy itt sem csak befelé vezethet az út, hanem kifelé is. A felmentés a társasházi közgyűlés lehetősége, amire a társasházi törvény alapján a közgyűlésnek bármikor lehetősége van.
2. Mi vezethet a közös képviselő leváltásához? Számtalan dolog vezethet egy olyan állapothoz, ahol a közös képviselő leváltásának gondolata fogalmazódik meg egy vagy több tulajdonostárs fejében. Ilyenkor először érdemes a problémás kérdések tisztázását megkísérelni. Természetesen, ha bűncselekményről, súlyos szabályszegésről vagy komoly anyagi károkozásról van szó, úgy ez a lépés mellőzhető, azonban egyéb esetben a közös képviselőt felügyelő szervnek érdemes jelezni a problémákat és a megfelelő lépések megtételét is érdemes kérni tőle.
3. A közös képviselő tevékenységének ellenőrzése: A közös képviselőt általában a számvizsgáló bizottság ellenőrzi. A törvény általánosságban feljogosítja a számvizsgáló bizottságot, hogy ellenőrizze a közös képviselő “ügyintézését” . Ennek keretében információt kérhet és tisztázhatja az esetleg félreértett vagy vitatott kérdéseket. Fontos kiemelni, hogy olyan társasház esetében, ahol nincs számvizsgáló bizottság, ott (az SZMSZ figyelembe vételével) akár egy tulajdonostárs is vagy erre kijelölt szakértő is választható (Társasházi törvény 51. § (5) szerint) a közös képviselő ellenőrzésére.
4. A közös képviselő leváltása: A közös képviselő leváltására társasházi határozat meghozatalával van mód. Amennyiben ilyen határozat meghozatalát kívánod elérni, akkor a következőket kell tenned:
- Megfelelő számú támogatás megszerzése a közös képviselő leváltását kezdeményező társasházi közgyűlés összehívásához: Mivel a leváltás a közgyűlés hatáskörébe tartozik, így az első lépés, hogy a közgyűlés összehívásra kerüljön. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, a tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársak 1/10-ének kezdeményezése szükséges. Ebből következően nem az albetétek, vagy a tulajdonosok száma az irányadó, hanem a teljes társasház tulajdoni hányadának 10%-át kell meggyőzni arról, hogy a közös képviselőt le kell váltani. Ennek a 10%-nak az aláírását kell összegyűjteni egy konkrét rendkívüli közgyűlés összehívására irányuló és a közös képviselőhöz címzett dokumentumra. A dokumentumnak tartalmaznia kell napirendi pontot vagy pontokat is.
Tipp: Minden esetben érdemes 10%-nál több tulajdoni aránnyal rendelkező tulajdonos aláírását beszerezni, hiszen néhány aláírásba beleköthet a közös képviselő.
- A dokumentum átadása a közös képviselő részére: Az aláírt dokumentumot érdemes személyesen átvetetni a közös képviselővel. Ez később a bizonyítás szempontjából és abból a szempontból is lényeges lehet, hogy a közös képviselő az átvétel időpontjától számított 30 napon belüli időpontra lesz köteles összehívni egy szabályszerű közgyűlést.
- A közgyűlés összehívása: Amennyiben a közös képviselő az előbbiek szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a 30 nap leteltét követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság jogosult összehívni a közgyűlést. Amennyiben a számvizsgáló bizottság is elmulasztja a rá vonatkozó határidőt, úgy az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs összehívhatja a társasház közgyűlését a közös képviselő leváltásához.
- Felkészülés a közgyűlésre: Mivel csak a közgyűlés összehívásához elegendő a tulajdoni hányad 10%-ának támogatása és a közös képviselő leváltásához már többségbe kell kerülni, így érdemes a jelen nem lévő, de a leváltást támogató lakóktól meghatalmazásokat gyűjteni. A meghatalmazás birtokában helyette és nevében lehet majd szavazni.
- A közgyűlés: Ha a viszony nem mérgesedett el teljesen, akkor a közgyűlést feltehetően a közös képviselő fogja levezetni. Amennyiben azonban a közös képviselő nem tesz eleget kötelezettségének, vagy a leváltását követően felhagy kötelezettségének teljesítésével, úgy praktikusan a tulajdonostársak közül valaki vezeti majd le a közgyűlést. Ügyelni kell arra, hogy ilyenkor is jegyzőkönyv készüljön, legyen jegyzőkönyvvezető, valamint jegyzőkönyvhitelesítők is. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a szavazási eredményeket, a tulajdoni hányadok figyelembe vételével. Amennyiben lehet, úgy készüljön felvétel is a közgyűlésről. Erről érdemes előzetesen megszavaztatni a közösséget.
- A határozat közzététele: Amennyiben határozat születik egy társasházi közgyűlésen, úgy azt 8 napon belül közzé kell tenni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jól látható helyre ki kell függeszteni azt, illetve – ha a szervezeti-működési szabályzat ilyen kötelezettséget előír- a tulajdonostársakat írásban értesíteni kell róla.
5. Mi történik ha leváltottuk a közös képviselőt, viszont még új megválasztására nem került sor? Amennyiben a közös képviselő leváltásra kerül, úgy természetesen nem “futhat el” azonnal. Ilyenkor a már leváltott közös képviselőt a törvény egy ideiglenes kötelezettséggel terheli. Ennek keretében az új közös képviselő megválasztásáig, de legfeljebb 90 napig ügyvivőként látja el (természetesen díjazás ellenében) korábbi tevékenységét. Az ügyvivői időszakra a társasházi határozatban korlátozni is lehet jogosítványait a leváltott közös képviselőnek. Némely esetben érdemes a bankszámlák feletti rendelkezési jog vagy egyes szerződéskötési lehetőségekre is kitérni.
6. Mi történik, ha feltehetően bűncselekményt követett el vagy kárt okozott a volt közös képviselő? Természetesen és sajnálatosan ilyen esettel is lehet találkozni. Ilyenkor az általános (vagy tisztségtől megkövetelt) feljelentési kötelezettségen túl a társasházi szabályok közt a közgyűlésre vonatkozó feljelentési kötelezettséget is találunk. A közgyűlés jogosult dönteni akár kártérítési per indításáról és büntetőfeljelentés megtételéről is. Ehhez azonban viszont érdemes lehet szakértő ügyvéd segítségét is kérni.
A Társasházi törvény hatályos szövegét ITT éred el.
