A Legisly platformja sok esetben szorgalmazza, hogy ne vegyél igénybe az internetről ismeretlen helyről letöltött vagy ismeretlen keltezési idejű szerződésmintákat, hiszen sok problémával találkozhatsz ha így teszel és nem veszel igénybe szakértő ügyvédi segítséget.
Megbízási szerződés vagy vállalkozási szerződés?
Az egyik legjobb példa az, amikor valaki szeretne egy vállalkozási vagy megbízási szerződést kötni és úgy gondolja, hogy az interneten találtakat összeollózza majd. Sajnos sokszor találkozhatsz úgynevezett „szolgáltatási szerződésekkel”, melyek elsősorban angol nyelvű szerződések szakszerűtlen magyar fordításának eredményei. Az ilyen dokumentumokban teljes zűrzavar tapasztalható, a megbízási és a vállalkozási szerződés elemei sajátosan keverednek – egy jogvita vagy akár polgári per alkalmával igen nagy problémákat vethetnek fel az ilyesfajta hibrid szerződések, tehát nem árt tisztázni az alapfogalmakat!
1. Kik a jogalanyok? Mi a különbség a megbízó és a megrendelő, a megbízott és a vállalkozó között? A megbízási szerződésben az egyik szerződő fél a megbízó, aki valamilyen feladat elvégzésére megbízást ad; a másik pedig a megbízott, aki a megbízást elfogadja. Ezzel szemben a vállalkozási szerződésben a feladatot kiadó felet megrendelőnek, míg az azt elvállalót vállalkozónak nevezzük.
2. A két szerződésfajta közt az egyik legnagyobb különbség az, hogy míg az egyik úgynevezett gondossági kötelem, a másik úgynevezett eredménykötelem. Ha aláírsz egy megbízási szerződést, azaz elvállalsz egy megbízást, akkor pusztán arra vállalsz kötelezettséget, hogy a rábízott feladatot jóhiszeműen és a legjobb tudásod szerint fogod elvégezni. Tipikusan ilyen jellegű az ügyvédi megbízási szerződés, tehát a per esetleges elvesztésekor az ügyvédi díj nem jár vissza. A vállalkozási szerződéseket ezzel szemben az jellemzi, hogy a vállalkozó egy bizonyos eredmény elérésére vállalkozik. Amennyiben a vállalkozóként legjobb igyekezeted ellenére nem sikerül elérned a megállapodásban foglalt eredményt, úgy az a legtöbb esetben szerződésszegésnek minősül, és rosszabb esetben nem tarthatsz igényt a teljes vállalkozói díjra vagy akár egyéb hátrányok is érhetnek..
3. Utasítási jogkör. Az előző pontból következően, vállalkozóként egy bizonyos eredmény elérésére szerződsz, így szabadon megválaszthatod az oda vezető utat, tehát a megrendelőnek nincs beleszólása a részletkérdésekbe, csakis az eredményt kérheti számon tőled. Ezzel szemben a megbízási szerződés esetén a megbízó utasítási jogkört gyakorolhat fölötted, mely utasításoknak köteles vagy a törvényes keretek között eleget tenni.
4. Harmadik fél bevonása. A megbízási szerződés bizalmi jellegű, ebből adódóan megbízottként a rád bízott feladatot személyesen kell ellátnod. A vállalkozási szerződésben viszont főszabály szerint megengedett az alvállalkozó bevonása, tehát ha vállalkozási szerződést írsz alá, alvállalkozót is igénybe vehetsz a feladat teljesítéséhez. Ugyanakkor számos esetben az alvállalkozásba adás lehetőségét a szerződő felek kifejezetten kizárják.
5. Eseti és állandó megbízás, munkaszerződés. A megbízási szerződés lehet eseti vagy állandó jellegű. Az eseti jellegű megbízás körében egy bizonyos feladat elvégzésére kapsz megbízást, míg az állandó megbízás egy folyamatos jogviszonyt feltételez. Ez az utóbbi eset igencsak kényes téma, mivel nagyon vékony határvonal húzódik az állandó jellegű megbízás és a munkaszerződés között, hiszen mindkét esetben folyamatosan felmerülő feladatok képezik a szerződés tárgyát, melyeket a személyesen kell ellátnod, jellemzően havi összegű ellentételezés fejében, ráadásul mind a megbízó, mind pedig a munkáltató gyakorolhatja az őt megillető utasítási jogkörét. A munkaszerződés leginkább abban tér el az állandó megbízási szerződéstől, hogy a feladatot végző személy, azaz a munkavállaló a munkáltató eszközeit használva, az ő utasításainak megfelelően végzi a munkáját, nem pedig a saját erőforrásait veszi igénybe. A munkaviszonyokra nem a Polgári Törvénykönyv, hanem a Munka Törvénykönyve irányadó, mely sokkal szélesebb körű jogokat biztosít a munkavállaló számára. Azért nem ajánlatos munkaviszonyt állandó megbízási szerződés mögé bújtatni, mert az adóhatóság árgus szemekkel vadászik az ilyen színlelt szerződésekre, utólagosan munkaszerződésként tekint rájuk, és pótlékokkal, büntetésekkel együtt behajtja a munkaviszony után járó elmaradt közterheket, ráadásul a munkaviszonyra vonatkozó előírások megszegése miatt munkaügyi bírságokra is számítani lehet.
6. Különös vállalkozási szerződések. A Polgári Törvénykönyv számos speciális vállalkozási szerződést nevesít, úgy mint tervezési, kutatási, kivitelezési, utazási, mezőgazdasági vállalkozási és közszolgáltatási szerződés. Minden egyes altípusra különös szabályok vonatkoznak, tehát ha a szerződés tárgya ezen altípusok körébe esik, mindenképpen a megfelelőt kell kiválasztani az általános vállalkozási szerződés helyett.
A Polgári Törvénykönyv szövegét ITT éred el.
