Interjú az ArsBoni alapítóival
Régóta dolgoztok együtt, az Arsboni ötletét is közösen találtátok ki?
Németh Marci: Olyan régóta, hogy már nem is emlékszünk, hogy jött az ötlet. A viccet félretéve én tényleg nem emlékszem, pontosan ki volt az ötletgazda, de ha utólag kiderül, hogy egy ötlet jó volt, akkor mindig azt szoktam mondani, hogy én.
Molnár Benedek: Az egyetem előtt kevés olyan barátom volt, akivel annyira különbözően láttuk volna a világot mint Marcival. Biztos ezért is emlékszik rosszul a kezdetekre. A valóság ezzel szemben az, hogy nagyon hamar összebarátkoztunk páran az akkori szakkolinkban, és először az egyetemen próbálkoztunk közösen megbirizgálni a status quot. Miután romantikus-naiv-elvont értelmiségi elképzeléseinkkel itt csak mérsékelt sikereket arattunk, és újabb és újabb falakba ütköztünk, úgy láttuk, hogy jobb, ha valami teljesen önálló dolgot csinálunk. Irtózatosan hajtott, hogy a semmiből létrehozzunk valamit, amit az ötleteinkkel, lelkesedésünkkel és intenzív veszekedésekkel eszmecserékkel tudunk építgetni. Ezért egy hosszú és végtelenül sötét téli vizsgaidőszakot azzal töltöttem, hogy éjszakánként Marcit győzködtem egy második emeleti tanteremben, hogy vágjunk bele, ne tökörésszünk. Az viszont igaz, hogy ez a belevágás arra vonatkozott, hogy csináljunk a többiekkel együtt egy think-thank szerűséget, ami keretet ad a projektjeinknek, meg készítsünk egy interjúkötetet az akkor még új Alaptörvényről. A többit a krónikásainkra bízom.
Németh Marci: A név és a logó G. Szabó Dani érdeme, aki az induláskor rengeteg energiát tett az Arsboniba. Rajta kívül Tóth Pétert emelném még ki, akivel évekig közösen vezettük a kezdeményezést. Az, hogy ma is működünk, leginkább annak köszönhető, hogy tényleg egy közösség állt és áll az Arsboni mögött. Eleinte az alapító szerkesztők, majd utánuk is mindig volt 10-15 lelkes ember, aki a szabadidejéből áldozott arra, hogy működjön a jogász közösségünk.
Marci a Jurátus főszerkesztője volt, amikor megismerkedtünk és formailag ekkor nyerte el “klasszikusabb” megjelenését a lap (korábban egy füzethez hasonlított). Amikor elindítottátok az Arsbonit nem volt cél a print?
Németh Marci: Az egész kezdeményezés egyik fő motivációja volt, hogy egy olyan platformot hozzunk létre, ahol gyorsan, egyszerűen, függetlenül és kritikusan tudunk reflektálni a közélet és a jogász szakma aktuális eseményeire. Ezt gyakran úgy foglaltuk össze, hogy legyen egy középút az Index és a Magyar Jog között, ha valaki többet akar megtudni egy aktuális jogi témáról. Emiatt már alapból online formátumban gondolkodtunk.
Eszméletlen munka és lelkesedés van benne, mióta csináljátok?
Németh Marci: Köszönjük, örülünk, ha így látszik. Munka tényleg sok van benne, de szerencsére a lelkesedés se veszett ki belőlünk. 2012 szeptemberében volt az első szerkesztőségi ülés, ahol az érdeklődőknek bemutattuk a terveket, és elindult a munka. Számunkra a következő nagy mérföldkő 2016-ban volt, amikor nagyjából egy évvel az egyetem után otthagytuk a munkahelyünket, hogy teljes állásban dolgozhassunk az Arsbonin.
A safarik gondolata, a cikkíró pályázat, a mentorálás vagy a Legal Fest mind-mind új hullámot hoztak ebbe a világba – sőt maga az online megjelenés is annak számított akkoriban. Mi az, ami a legfontosabb eredményetek szerintetek?
Németh Marci (Arsboni alapító): Szerencsére sok sikeres projektünk volt az évek alatt, mégis inkább három általános dolgot emelnék ki.
Szerintem önmagában nagy eredmény, hogy létrehoztunk egy platformot, ahol fiatal jogászok szabadon vitatkozhatnak, és vitatkoznak is. Különböző hátterű, világnézetű, értékrendű emberek egy közösséget alkotnak, mert a világra való nyitottság, a szakmájuk iránti alázat, és a közösen elfogyasztott tetemes mennyiségű ital összeköti őket.
A szakmai-közéleti projektek mellett 2017-től kezdve azon is dolgozunk, hogy jogászként könnyebb, gyorsabb és egyszerűbb legyen munkát, vagy éppen új munkatársat találni. Ma ott tartunk, hogy több ezer ember használja karrieroldalunkat és a legnagyobb hazai ügyvédi irodák szinte kivétel nélkül velünk dolgoznak, de legalább ennyire fontosnak tartjuk, hogy a fejvadászat és az álláshirdetések világán túl szeretnénk alakítani is a jogi munka világát. A HR-es kutatásaink és a karriertanácsadásaink során a célunk, hogy hozzájáruljunk ahhoz, hogy jobb legyen jogászként dolgozni, mint korábban, mert hiszünk abban, hogy egyáltalán nem szükségszerű a brutális mennyiségű munka, a kiégés és az ezekkel járó cinizmus a szakmánkban.
Végül arra is nagyon büszkék vagyunk, hogy sok hasonló egyetemi kezdeményezéssel szemben mi a mai napig működünk, és példát adunk arra, hogy aki szeretne valami saját kezdeményezésbe fogni, legyen az szakmai közösség vagy éppen vállalkozás, nem kell feltétlenül éveket robotolnia olyan helyeken, amik nem inspirálják, hanem bele lehet csapni. A sok munkának és a kitartásnak meglesz az eredménye. Eleinte sok hiba és nehézség árán, de ahogy más szakmák esetében, egy közösség vagy egy vállalkozás vezetését sem lehet elméletben megtanulni.
Magam is voltam pár karácsonyotokon és láttam, hogy nagyon fontos a közösség. Mennyien vagytok és ebből mennyien főállásban?
Németh Marci: Jelenleg hatan vagyunk főállásban és ketten félállásban. A közösség pedig lassan eléri a száz főt, mivel a szerkesztők és a volt szerkesztők mellett örömmel látjuk a volt gyakornokainkat, a gyakornoki program mentorait és mindenkit, akivel hosszabb ideje együtt dolgoztunk.
Molnár Benedek (Arsboni alapító): Ha van olyan, akit nem sikerült még elijesztenünk ezzel a beszélgetéssel, egy marketinges és egy hr-es gyakornokot most is keresünk, és a következő időszakban szeretnénk folytatni a bővülést.
Amikor először tartottátok meg a Legal Festet akkor egy igen egyedi kezdeményezésnek számított, mára pedig egyik megkerülhetetlen pontja a szakma életének. Hol tartotok ezen a téren és hova szeretnétek eljutni?
Németh Marci: A tervünk az volt, hogy a klasszikus egyetemi állásbörzék világát dobjuk fel a startup kultúra szakmai és networking eseményeinek legjobb ötleteivel. Így lett például a paravánok mellett öltönyben, CV-vel a kézben feszengős kínos beszélgetések helyett jogász villámrandi, a semmitmondó PR-szövegekkel tűzdelt irodai bemutatkozók helyett Karrier Safari, vagy éppen az Arsboni Történetek, ahol másfél órán át beszélgetünk irodai partnerekkel, hogy meséljenek magukról, a sikereikről és a kudarcaikról, illetve hogy szerintük miért és hogyan éri meg ezt a hivatást űzni.
A jogászi karrier mint irány mellett mindig is fontosnak tartottuk, hogy a Legal Fest egyben a szakmának is szóljon, és egy gyakorló ügyvédjelöltnek, vagy egy tapasztaltabb kollégának is megérje eljönnie, akkor is, ha éppen nem keres állást. Ezért igyekszünk olyan aktuális témák kapcsán megszólaltatni egy terület hazai és a nemzetközi szakértőit, mint a jogi innováció, a legal tech, a jogi osztályok kihívásai, vagy a rugalmas jogi munkaszervezés.
A középtávú tervünk az, hogy egyre inkább nemzetközivé tesszük a Festet, ezért azon dolgozunk, hogy a hazai előadók mellett egyre több külföldi résztvevőnk is legyen, így idővel regionális jelentőségű eseménnyé váljunk. Az elmúlt másfél év ehhez bizonyos mértékig hozzá is járult, hiszen a legutóbbi két rendezvényt teljesen online bonyolítottuk le.
Minek köszönhettük, hogy meg lettünk hívva, honnan tudtatok rólunk?
Molnár Benedek: A munkánk része, hogy folyamatosan figyeljük a hazai jogi piacot, hogy a partnereinknek és a hozzánk forduló jogászoknak is hatékonyan tudjunk segíteni és tanácsot adni. Ezen belül is a legizgalmasabb az új sztorikat és csapatokat felfedezni, és összehozni őket olyan emberekkel, akik hasonlóan gondolkodnak.
Ezért szervezünk évek óta meetupokat, és tettük egyre hangsúlyosabbá a jogi innovációhoz kapcsolódó tematikát a Legal Festen. Nagyon szuper látni, hogy évről-évre egyre több kezdeményezés indul itthon is, és hogy a robotügyvédekkel való riogatástól sikerült elmozdulnunk a ténylegesen működő megoldások irányába. Ez pedig azért is nagy dolog, mert a jogi szolgáltatások megújításához nem lehet egy szép prezentációval és két-három buzzworddel nekivágni, mert úgy nem fog összejönni. Emiatt igyekszünk mi is figyelni azokra a csapatokra, akik nem fordulnak vissza a második kanyar után.
Rátok is ezért figyeltünk fel, mivel látszott, hogy a jogi szolgáltatások digitalizációja nálatok nem csupán egy szokásos marketing szöveg, hanem egy átgondolt koncepciót igyekeztek megvalósítani.
Mennyire fontos a szektor digitalizációja és mennyire fog felgyorsulni az a közeljövőben szerintetek?
Molnár Benedek: A robotügyvédes riogatás mellett az elmúlt évek másik nagy közhelye, hogy mennyire le van maradva a jogász szakma a digitalizáció terén. Sajnos ebben már sokkal több az igazság, főleg, ha a jogász szakma egészét nézzük. Azt látjuk, hogy a legnagyobb ügyvédi irodáknál és jogi osztályoknál már egyre nagyobb hangsúlyt kap a terület, ők tudnak ugyanis a leginkább pénzt és időt áldozni arra, hogy foglalkozzanak ezzel.
A kisebb irodáknál, egyéni ügyvédeknél ezért sokkal nagyobb a lemaradás, a napi teendők mellett ugyanis éppen idő nem jut erre, hiszen az ügyvéd a saját idejét értékesíti, amikor tanácsot ad vagy szerződést draftol. Vagy éppen építi a saját brandjét, számláz, vagy ügyes bajos adminisztratív ügyeket intéz.
A digitalizációnak épp abban kell segítenie, hogy a jogászoknak minél több ideje jusson érdemi munkát végezni. Ebben a következő években persze nagy szerepe lesz a kicsit túl sokat emlegetett mesterséges intelligenciának, de a legfontosabb most, hogy elkezdjük behozni a lemaradásunkat. Rengeteg olyan megoldás érhető el már megfizethető áron, ami a repetitív és legunalmasabb feladatokat segít sztenderdizálni és automatizálni. Ezért a digitalizáció kapcsán az első lépést talán még nem a jövőbe, hanem kettőt hátrafelé kell tenni, és megnézni, hogy mik azok a területek, ahol már több éve, akár évtizede bejáratott digitális megoldások léteznek.
A koronavírus járvány sokat gyorsított ezen a folyamaton. Mivel nem volt más választás, ezért – sok helyen először – meg kellett ismerkedni a home office-szal, lehetővé kellett tenni, hogy a kollégák távolról is tudjanak közösen dolgozni, elérjék a szükséges dokumentumokat, tudjanak biztonságosan kapcsolatot tartani egymással és az ügyfelekkel, intézni az aláírásokat. Ahogy mi láttuk, ezt a legtöbb helyen meg tudták ugrani, és nehéz elképzelni, hogy a járvány elmúltával ezek az újítások is teljesen háttérbe szoruljanak.
Meg lehet állítani?
Molnár Benedek: Erről egy közepesen erőltetett hasonlat jutott eszembe. Bakelit lemezeket gyűjtök, ami a zenevásárlásnak évtizedeken keresztül szinte kizárólagos formája volt. Aztán előbb a kazetták és a CD-k, majd az illegális és legális digitális megoldások a kétezres évek elejére szinte teljesen kiszorították. Egyszerűen minden más kényelmesebb és olcsóbb volt náluk. A lemezek viszont ekkor sem tűntek el teljesen, mert a vájtfűlűek (én sajnos nem tartozom közéjük) megesküsznek rá: bakeliten szól a zene legjobb minőségben. Mostanra persze újra a bakelit a legnépszerűbb fizikai formátum, de ez most mellékes.
A – hasonlat kedvéért – a lényeg pedig, hogy hasonló a helyzet a jogi szolgáltatásoknál is. Jópár tanulmányt olvastam arról, hogy a tapasztalt ügyvédek, ha jogi munkát végeznek, akkor legnagyobb arányban tanácsot adnak, stratégiát dolgoznak ki, gondolkodnak, elemeznek, képviselik az ügyfelüket. Olyan tevékenységeket végeznek, amelyeknek az automatizációjára jelenlegi tudásunk szerint a közeljövőben nem fog sor kerülni. Ezért arra érdemes fókuszálni, hogy ezeken a területeken építgessük a skilljeinket, találjuk meg azt a szakterületet, amire specializálódni szeretnénk, az egyszerűbb feladatokat pedig ne a gyakornokokra vagy jelöltekre sózzuk, hanem keressünk olyan digitális megoldásokat, amikkel a következő években is megőrizhetjük a versenyképességünket.
A magas hozzáadott értékű szellemi munkára, jó ügyvédekre tehát mindig szükség lesz, ahogy audiofil barátaink is kedvenc lemezüket teszik fel, ha a legjobb minőségben szeretnének zenét hallgatni. Ha viszont a boltba megyünk, a spotifyt indítjuk el, ahogy egy egyszerűbb szerződésnél is elvárjuk az ügyvédünktől, hogy azt ne gyertyafény mellett próbálja felvázolni valami egzotikus állatbőrre.
Mikor lesz a következő Legal Fest és mi lesz a következő dobásotok?
Molnár Benedek: Októberben szervezzük, hibrid formátumban – megtartjuk azokat a megoldásokat, amik jobban működtek, mint anno offline, de – mivel sokan kértétek – lehetőséget biztosítunk arra is, hogy újra élőben is találkozhassunk.
A koronavírus járvány az egész jogi piacon is előtérbe hozta a miénkhez hasonló hibrid és rugalmas megoldásokat. Egyre nagyobb az igény arra, hogy elengedjük a hagyományos munkaszervezési kereteket, a 9-5-ig (jogászoknál 9-végtelenig) tartó munkavégzést, a helyhez, vagy akár egy munkahelyhez való kötöttséget. Az elmúlt egy év talán egyetlen pozitív hozadéka a szakmánkra nézve az volt, hogy megmutatta, hogy megfelelő digitális felkészültséggel és innovatív munkaszervezési megoldásokkal mindez lehetséges, és a jogászoknak sem kell feltétlen kiégnie, ha inspiráló szakmai munkát szeretnének végezni.
Ezért abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a következő dobásunkkal is azt csinálhatjuk, amiért eredetileg is elkezdtük az arsbonit: olyan platformot építünk, ahol nem csak munkahelyet, hanem izgalmas szakmai projekteket is tudunk kínálni, hogy minél nagyobb legyen a kiegyensúlyozott, szakmailag és digitálisan felkészült jogászoknak az aránya.
http://www.arsboni.hu
Ha tetszett az Arsboni interjú, akkor ITT olvashatsz további interjúkat is.
