Az ebédidő beleszámít a munkaidőbe? Tényleg 20 perc alatt kell megebédelni? Mennyi cigiszünet jár a dohányzóknak? Aki nem dohányzik annak is “jár” cigiszünet?

Ebédidő és cigiszünet a munkajogban – a munkaközi szünet

Az ebédidő és a cigiszünet munkajogi megítélése nagyon hasonló, hiszen valójában mindkét esetben munkaközi szünetről beszélünk. Mai cikkünkben röviden ismertetni fogjuk a munkaközi szünetre vonatkozó fontosabb rendelkezéseket.

Mi mond a törvény? A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a munkaközi szünet (tehát akár cigiszünet, akár ebédszünet) kötelező mértéke

• 20 perc, ha a napi munkaidő a 6 órát meghaladja
• 45 perc, ha a napi munkaidő a 9 órát meghaladja

és a munkaközi szünetet legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni. Fontos szabály továbbá, hogy a munkáltató akár több részletben is kiadhatja a munkaközi szünetet, de legalább 20 perces minimumidő figyelembe vételével. Tehát amint látjuk, a munkaközi szünet pontos idejének kiadása – törvényi keretek mellett – a munkáltató joga. Kiemelendő, hogy a munkaközi szünet nem tartozik bele a munkaidőbe.

A felek azonban megállapodhatnak naponta legfeljebb 60 perces munkaközi szünetben is. 

Mit is jelentenek ezek a szabályok a munkavállalókra nézve?

1. 4 órás munkaidő esetén kötelező jelleggel sem ebédidő, sem cigiszünet nincsen, illetve 
2. 8 órás munkaidő esetében is “csak” 20 perces az ebédidő és/vagy cigiszünet.
3. Ha valaki reggel 9-kor kezdi meg a munkáját, akkor délelőtt nem biztos, hogy lehetősége van dohányozni vagy étkezni.
4. A munkaközi szünetről, tehát ebédidőről és cigiszünetről főszabály szerint a munkáltató dönt, tehát nem akkor dohányzunk vagy ebédelünk, amikor szeretnénk.
5. A munkáltató akár dönthet úgy is, hogy egy 20 és egy másik 25 perces szünetet biztosít a munkavállaló számára akkor, ha legalább 9 órás a napi munkaidő. Tehát akár meg is vonhatja a munkavállalótól a “kényelmes 45 perces ebédelés” lehetőségét is.
6. Ha a felek tartják a 20 perces munkaközi szünetre vonatkozó szabályt, akkor igen nehezen oldható meg az, hogy a munkavállaló ebédidőben elhagyja a munkahelyet, betérjen egy kifőzdébe/étterembe, ebédet vásároljon, majd azt kényelmesen elfogyassza.
7. Ha a felek tartják a munkaközi szünet alkalmának minimumára vonatkozó   20 perces szabályt, akkor – ellenkező megállapodás hiányában – egy 8 órát dolgozó dohányos ad absurdum csak egyetlen egy alkalommal mehet ki cigiszünetre.

A munkaközi szünettel kapcsolatos meglátásaink

Ezek szerint a dohányosoknak nem jár külön ebédidő is? Ilyen értelemben a válasz erre természetesen az, hogy nem. A munkajog nem differenciál ebédidő és cigiszünet között, hiszen mindenki a rendelkezésre álló szünetet arra fordítja, amire szeretné. Van, aki ebédel, mások pedig dohányoznak. A gyakorlatban persze más a tapasztalat, főleg nagyobb munkahelyeken, de a szabály alapvetően egyértelmű és mindenkire vonatkozik.

Mit érdemes tenniük azoknak a munkavállalóknak, akik dohányoznak? A hatályos szabályokból kitűnik, hogy érdemes akár a munkaszerződés kitárgyalásakor (vagy később) a munkavállalónak kezdeményezni az egyórás munkaközi szünet lehetőségét. Ebbe az időbe kényelmesen belefér az ebédidő és a dohányzás is. Emellett akár érdemes tisztázni a többszöri dohányzás esetét is. Ahol ilyen kérdéseket nem tisztáznak időben, ott számos konfliktus tapasztalható a későbbiekben.

Milyen negatív következménye van a hosszabb munkaközi szünetnek? Talán itt leplezzük le a legnagyobb tévhitet, amit a téma érint. Sokszor mondjuk, hogy az éremnek két oldala van. Igaz ez a hosszabb munkaközi szünetre is. Aki szeretne hosszabb ebédidőt, vagy kellő időt dohányzásra és étkezésre is, annak azzal kell számolnia, hogy “tovább kell bent maradnia”. A munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. Tehát ha valaki napi 8 órában dolgozik – például 9 és 17 óra között – és mondjuk 1 órás ebédideje van, akkor elvileg csak 18 órakor indulhat haza.

Amennyiben további kérdésed merülne fel, úgy javasoljuk, hogy otthonod nyugalmából, vagy irodád kényelméből egy azonnali időpontfoglalással próbáld ki a 30 perces munkajogi online tanácsadást ide kattintva.

Összegyűjtöttünk egy cikkbe néhány fontos munkajogi alapszabályt is, amelyet IDE kattintva érsz el. Ebben a cikkben többek között felmondásról, próbaidőről, beszámlázásról, közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésről, munkahelyi balesetről és munkahelyi károkozásról olvashatsz.

A Munka Törvénykönyvének hatályos szabályait ITT ÉRED EL