Select your region:

Csődeljárás 5 percben, közérthetően

Mi az a csődeljárás?

A köznyelvben a felszámolási eljárás és a csődeljárás fogalmát gyakran szinonimaként használják, holott a két eljárás jogi szempontból egymástól merőben eltér. 

A csődeljárás egy reorganizációs eljárás, melynek célja tehát az, hogy az adós és a hitelezők megegyezésre jussanak és a hitelezők a követelésükhöz, vagy amennyiben az egyezség során a tartozás egy részét elengedik, annak egy részéhez hozzájussanak. Ennek érdekében az adós fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

A csődeljárás mint reorganizációs eljárás arra ad lehetőséget, hogy az adós hitelezőkkel együttműködve talpra állítja a gazdálkodó szervezetet és ezzel elkerülje a fizetésképtelenséget.

A csődeljárás célzott szerepe az hogy az adós csődvédelmet kérjen a hitelezői ellen ezzel megakadályozza a felszámolási eljárás megindítását – ha annak feltételei fennállnak – miközben határidőt biztosít az adósnak arra hogy a hitelezőivel megegyezzen.

A csődeljárás és a felszámolási eljárás elhatárolása

A két eljárás közötti lényegi és minőségbeli különbséget jól mutatja az, hogy a csődeljárás célja a megegyezés és tartozások kiegyenlítése, a felszámolási eljárás pedig az adós jogutód nélküli megszűnésével is végződhet. Míg a csődeljárás egy reorganizációs célú, addig a felszámolási eljárás egy likvidációs célú eljárás.

A két eljárás elhatárolását részletesen ebben a cikkben találod. A felszámolási eljárás megindításáról itt olvashatsz.

Ki és hogyan kezdeményezheti a csődeljárást?

Mindenekelőtt ki kell jelentenünk, hogy csődeljárást a hitelező nem kezdeményezhet.

Az eljárást a cég saját magával szemben kérheti és főszabály szerint a csődeljárás megindulását a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes törvényszék rendelheti el. Korábban számos esetben előfordult, hogy egy gazdasági társaság azért változtatta meg a székhelyét és helyezte magát másik törvényszék eljárási jogosultsága alá, hogy ezzel a hitelezők helyzetét nehezítse, illetve a saját részére esetlegesen előnyöket próbáljon elérni. Ennek érdekében a jogalkotó korlátozta a visszaélés lehetőségét azzal a rendelkezéssel, hogy kimondta, hogy a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területére történő székhely áthelyezés esetén annak bejegyzését követő 180 napig kizárólag még a korábban bejegyzett székhely szerint illetékes bíróság előtt lehet csődeljárást kezdeményezni.

csődeljárás
A csődeljárás közérthetően

A csődeljárást a cég kezdeményezi maga ellen

A csődeljárás megindítása

Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be; a kérelem benyújtása tekintetében az adós részéről a jogi képviselet kötelező.

A gyakorlatban felmerült a kérdés, hogy csak a megindításhoz, tehát a kérelem benyújtásához kell-e igénybe venni a jogi képviselőt, vagy végig az eljárás során. Érdekes, hogy a jogi képviselő kötelező szerepét bevezető módosító rendelkezés indokolása elvileg csak a benyújtásra tette volna kötelezővé, azonban a bíróságok a gyakorlatukban kiterjesztették e rendelkezést.

Mikor nem lehet csődeljárás iránti kérelmet benyújtani?

Az adós gazdálkodó szervezet nem nyújthat be csődeljárás iránti kérelmet, ha ellene csődeljárás van folyamatban, vagy felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be ellene, és a felszámolás elrendeléséről már meghozták az elsőfokú végzést. Logikus, hogy a csődeljárás elsődleges a felszámolási eljárással szemben, azonban nagy kérdés hogy mikor tekinthető a végzés meghozottnak? Egyesek szerint a határozat aláírása is ennek tekinthető, de helyes értelmezés szerint a kézbesítés legalább megkísérlését vehetjük a végzés meghozásának.

Az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be,

a) amíg a korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre nem került, és

b) a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el, vagy

c) a korábbi csődeljárás iránti kérelmét a bíróság hivatalból elutasította, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.

Melyik eljárásnak van elsőbbsége: a felszámolásnak vagy a csődeljárásnak?

Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a csődeljárás elrendeléséig, illetőleg a csődeljárás iránti kérelem elutasításáig felfüggeszti. A csődeljárás elrendelésével egyidejűleg a felszámolási eljárásokat a bíróság soron kívül, hivatalból megszünteti, a csődeljárás elrendelését követően benyújtott felszámolás iránti kérelmeket pedig elutasítja. A két eljárás közül a törvény a reorganizációs eljárásnak biztosít elsőbbséget. Csak a formalitás kedvéért érdemes megjegyezni, hogy milyen viszonyban áll egymással a végelszámolási eljárás és a csődeljárás. Jogirodalmi álláspont szerint formálisan a csődeljárás megindításának nem kizáró feltétele ha egy cég végelszámolás alatt áll. A csődeljárás lefolytatása iránti kérelem mellékletei végelszámolás alatt álló cég esetében is biztosíthatóak, a illetve beszerezhetőek. A végelszámolás alatt kezdeményezett csődeljárás ugyanis lehetővé teszi hogy a fizetésképtelenség elháruljon és ennek eredményeképpen a végleges megszűnése végelszámolás keretében kerüljön sor. Tartalmilag és általában a csődeljárásnak a reorganizáció a célja és ebben az értelemben közgazdasági oldalról a két eljárás lényegében mégis kizárja egymást.

A bírósági eljárása a kérelem alapján

Az adós kérelme alapján – ha a kérelem azonnali visszautasítására nem kerül sor – a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak – külön jogszabályban meghatározott módon – a Cégközlönyben történő közzétételéről. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. Az ideiglenes fizetési haladék a közzétételtől illeti meg az adóst. 

A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja. Az adós ettől az időponttól a cégnevét a csődeljárás alatt („cs. a.”) toldattal használhatja.

A formailag megfelelő kérelem alapján a bíróság soron kívül azonnali moratóriumot biztosít az adós részére. Nagyon fontos megjegyezni, hogy az ideiglenes moratórium közzététele nem azonos a csődeljárás elrendelésével. Az ideiglenes moratórium azonnali csődvédelmet biztosít az adósnak a hitelezői ellen és a jogalkotói szándék arra irányul hogy ezt a moratóriumot az adós automatikusan megkapja. A gyakorlatban vita alakult ki abban a kérdésben, hogy a kérelem milyen hiányai zárják ki az ideiglenes moratórium biztosítását. A polgári eljárásjogban alapelv, hogy csak a hiánytalan kérelemhez tartozzanak ilyen súlyú jogkövetkezmények, ezért kijelenthető, hogy csak akkor adható ideiglenes moratórium, ha a kérelem hiánytalanul kerül benyújtásra.

Ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, 15 napon belül végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, és ezt követően haladéktalanul intézkedik az erről szóló végzésnek – külön jogszabályban meghatározott módon – a Cégközlönyben való közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetéséről.

A vagyonfelügyelő

A bíróság a csődeljárás elrendelésével egyidejűleg vagyonfelügyelőt rendel ki a felszámolók névjegyzékéből. A vagyonfelügyelő fogja a követeléseket besorolni. Szemben a felszámolási eljárással, a csődeljárás esetében a vezető tisztségviselő a helyén marad. Ez azért lehet indokolt, mert itt még nem a társaság vagyonának végleges felosztása a cél, hanem a cég továbbműködése és a hitelezők kielégítése.

Moratórium a csődeljárásban

A moratórium (vagy fizetési haladék) általánosságban azt jelenti, hogy az adós nem köteles teljesíteni a lejárt követeléseket. Ez alól számos kivétel van azonban (pl.: munkabér). A kivételek egy részét a jogirodalom privilegizált követeléseknek hívja. Bővebb információért, a Csődtörvény eléréséért és a fizetési haladék részletszabályaiért kattint IDE. A hatályos csődjogi szabályok megkülönböztetnek ideiglenes, rendes és meghosszabbított moratóriumot. Az ideiglenes moratóriumról korábban már szóltunk, most lássuk mit kell tudni a rendes és a meghosszabbított moratóriumról:

A fizetési haladék a közzétételt követő 180. napot követő második munkanap 0 óráig tart, kivéve, ha a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett, határozat alapján a bíróság végzést hoz a fizetési haladék meghosszabbításáról, és egyben intézkedik annak közzétételéről is a Cégközlönyben, hogy a jegyzőkönyvben foglalt határidőig a fizetési haladék meghosszabbításra kerül. Ha a fizetési haladék meghosszabbítására nem kerül sor, a bíróság a vagyonfelügyelő értesítése alapján, az ennek beérkezését követő 5 munkanapon belül hoz végzést a csődeljárás megszüntetéséről és a fizetési haladéknak a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig történő meghosszabbításáról.

A hitelezőkkel folytatott tárgyaláson az adós kérheti a hitelezők egyetértését a fizetési haladék meghosszabbításához is oly módon, hogy a fizetési haladék teljes időtartama a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napot.

A fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 240 napig hosszabbítható meg, ha az adós a kérelemhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől, a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan az igenlő szavazatok többségét külön-külön megkapta.

A fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 365 napig hosszabbítható meg, ha ehhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan a szavazatok kétharmadát külön-külön megkapta.

A hitelezők meghatározott többsége a fizetési haladék időtartamának meghosszabbítását ahhoz kötheti, hogy az adós a vagyonfelügyelő számára együttes cégjegyzési jogot, illetve a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jogot biztosítson. 

moratórium a csődeljárásban
Moratórium a csődeljárásban – a fizetési haladék alatt tárgyal a cég a hitelezőivel

Kérdésként merül fel hogy valóban ilyen hosszú-e a meghosszabbított moratórium vagy sem? A csődtörvény ugyanis kimondja hogy az egyezségi tárgyalás eredményét 5 munkanapon belül, meghosszabbított fizetési haladék esetén pedig legkésőbb annak lejártát 45 nappal megelőzően köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni. Ez a rendelkezés azt jelenti 45 napot le kell vonni a 240 illetve a 365 napból, mivel egyezkedni csak a bejelentés ideig lehet így a 240 nap helyett 195 nap a 365 nap helyett 320 nap áll rendelkezésre. Amennyiben a 45 napos bejelentési határidőt az adós vezetője túllépi, úgy ez alapot adhat bírságolásra, de végzetes hibához nem vezethet.

A másik érdekes kérdés az hogy abban az esetben ha az adós első körben csak a hitelezők kisebb hányadát tudja meggyőzni, és emiatt csak 240 napra hosszabbították meg a moratóriumot, lehetőség van-e a hitelezők kétharmados szavazatával ezt felemelni 365 napra? A törvény erről nem szól, azonban az eljárás célja reorganizáció, ezért semmilyen érvet nem lehet felhozni az ellen, hogy a sikeres tárgyalások alapján most már magasabb hitelezői támogatással másodszor kérik a hosszabbításra való döntést. A gyakorlatban továbbá rendszeres enelőfordul, hogy nem 240 nap moratórium meghosszabbítása állapodnak meg a felek, hanem konkrét dátumhoz kötik a meghosszabbítást. Ennek természetesen nincsen akadálya, a lényeg hogy a többség által megszavazott moratórium ne haladja meg a 240 napot. 

Ki dönt a fizetési haladék meghosszabbításáról?

Érdekes továbbá az is, hogy fizetési haladék meghosszabbításáról a bíróság dönt, vagyonfelügyelő jóváhagyja a hosszabbítást, és ellenjegyzi a jegyzőkönyvi határozatot. 

Sem a vagyonfelügyelő jóváhagyási sem a bíróság döntési joga gyakorlásának feltételeit a törvény nem részletezi. Mindenesetre megítélésem szerint a bírósági döntés diszkrecionális jog, így akár el is utasíthatja a bíróság a hosszabbítás iránti kérelmet. Azt azonban nehéz megmondani, hogy egy érdemi elutasító végzést mivel tud a bíró valójában – ilyen esetben – megindokolni.

A követelések bejelentése és nyilvántartásba vétele

A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell az alapadatok mellett a következőket:

,,a hitelezőknek szóló felhívást arra, hogy fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül – a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 8 munkanapon belül – jelentsék be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek, a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjat ezzel egyidejűleg fizessék be a vagyonfelügyelő pénzforgalmi bankszámlájára, (…)

és …utalást arra, hogy a követelésbejelentési határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, és utalást a követelésbejelentési határidő elmulasztásának jogkövetkezményeire.”

A követelés nyilvántartásba vételének feltétele az is, hogy a hitelező annak 1%-át, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 100 000 forintot nyilvántartásba-vételi díjként befizessen a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára, aki az így beérkezett összeget elkülönítetten köteles kezelni.

A követelések besorolása

Az adóst és a hitelezőket a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés összegéről haladéktalanul értesíteni kell, és legalább 5 munkanapos határidőt kell számukra biztosítani, hogy arra vonatkozóan észrevételt tehessenek. Az észrevétel tárgyában a vagyonfelügyelő három munkanapon belül dönt, és erről haladéktalanul köteles értesíteni a hitelezőt és az adóst, akik az erről történt tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül nyújthatnak be kifogást a bírósághoz a vagyonfelügyelő besorolásra vonatkozó intézkedése ellen, ideértve azt is, ha a vagyonfelügyelő nem a hitelező által bejelentett összegben veszi nyilvántartásba a követelést. 

A bíróság a kifogás elbírálása tárgyában soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül határoz. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A bíróság végzése következtében nem vitatottként nyilvántartásba vett követelés nem minősül az adós általi tartozáselismerésnek, a hitelezővel szembeni igényérvényesítést nem zárja ki.

Az egyezségi tárgyalás

Az adós cég – a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belüli időpontra – összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart. A hitelezőket legalább 8 munkanappal a tárgyalás előtt érvényesen meg kell hívni és – többek között – részükre meg kell küldeni a reorganizációs programot (ami a cég továbbműködésének irányaival foglalkozik), valamint az egyezségi javaslatot.

A gyakorlatban az tapasztalható, hogy az adósok az egyezségi ajánlatra koncentrálnak és elhanyagolják a reorganizációs program elkészítését. Ezt a programot részleteiben, gazdasági vonatkozásaiban a hitelezőknek kell megvizsgálni (és nem a bíróságnak). Több bíróság olyan álláspontot foglalt el, hogy ennek hiányában megtagadják az egyezség jóváhagyását. Nem vitásan a program elkészítését a bíróságnak vizsgálnia kell, de addig nem mehet el hogy a program gazdasági részét mérlegelje, hiszen ez a hitelezők feladata és nem a bíróságé.

A Kúria újabb gyakorlatából megállapítható hogy csak akkor van lehetőséget az egyezség jóváhagyására a bíróság az adós a tevékenységet folytatni akarja és ez a legfontosabb. Ehhez viszont értelemszerűen egy valós reorganizációs program kell. Tehát nem fogadható el olyan eset, amikor a csődeljárást arra használják az adósok, hogy kizárólag 20-30%-os kötelezettség-elengedést kapjanak és ezzel megússzák a felszámolást.

Ahogyan említettük, az első egyezségi tárgyalást a kezdő időpontot számított 90 napon belül időpontra kell összehívni. Miután a hitelezők a közzétételétől számított 30 napon belül jelenthetik be az igényüket, melyeket a vagyonfelügyelőnek az adós bevonásával kell nyilvántartásba venni, viszonylag szűk időkeret áll az adós és a vagyonfelügyelő rendelkezésére. Ezért célszerű a beérkezett hitelezői igények folyamatos elbírálása, és erről a hitelezők értesítése. 

Azok a hitelezők akinek követelését a vagyonfelügyelő vitatja nagy valószínűséggel nem tudnak az első egyezségi tárgyaláson részt venni szavazati joggal. Ez a helyzet gyakran bekövetkezik. Mire elbírálja a bíróság a hitelező igényét,néha már megkötötték az egyezséget, vagy az eljárás átcsapott felszámolási eljárásba. 

Ezért mutatkozott igény arra hogy ilyen esetben az adós visszavonja a korábbi egyezség javaslatát, és újabb javaslatot készítsen. Fontos szabály, hogy az adósnak és nem a vagyonfelügyelőnek kell a tárgyalást összehívni a tárgyalásra. A nyilvántartásba vett hitelezőket közvetlenül kell meghívni. Mivel a törvény a privilegizált követelésekkel (pl.: munkavállaló munkabére) rendelkező hitelező követelésének a nyilvántartásba vételét is elrendeli –  valószínűleg törvényalkotási hiba miatt – elvileg őket is meg kéne hívni a hitelezői gyűlésre, ennek azonban semmi értelme, hiszen követelésükre az egyezség nem hat ki, mert igényüket bármikor peres eljárásban érvényesíthetik. Ezért ők legfeljebb tájékozódni tudnak a többi hitelező döntéséről. 

Az egyezséghez vezető út és a csődegyezség

Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. A képviselőknek e minőségüket – erre irányuló külön felhívás nélkül is – a vagyonfelügyelő számára is igazolniuk kell. A hitelezők választmány alakításáról vagy hitelezői képviselő megbízásáról is dönthetnek. Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők szavazással döntenek.

A tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők névsorát, követelésük besorolását, a hitelezőket az egyes hitelezői osztályokban megillető szavazatok számát, a szavazások eredményét, a hitelezőknek az egyezségi javaslatra vonatkozó észrevételeit, az adós azokra adott válaszait. A hitelezői döntéseket nyílt szavazással kell meghozni. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson megjelent hitelezők által választott két személy és a vagyonfelügyelő hitelesíti.

Az első tárgyaláson a hitelezők kinyilváníthatják, hogy az egyezségi javaslatot nem támogatják. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását nem vállalja, akkor a tárgyalást lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a legfőbb szervnek. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását a hitelezők által megszabott határidőben vállalja, akkor a hitelezőkkel a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható. A meghívót és mellékleteit (ideértve az átdolgozott egyezségi javaslatot is) legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni. 

A hitelezői hozzáállást jelzi, ha a hitelezők választmány megalakítása döntenek vagy hitelezői képviselőt bíznak meg ilyenkor hosszabb és több tárgyalásra készülnek fel. A hitelezői választmány megalakításaban sem a vagyonfelügyelőek sem az adósnak nincs feladata. 

Azt a hitelezőknek kell egymás irányába kezdeményezni és dönteni a megalakításról vagy megbízásról. Ebbe a szakaszban helyezte a jogalkotó azt a fontos szabályt miszerint az egyezségi tárgyaláson a hitelezők szavazással döntenek. Ez akkor is irányadó ha a törvény szövegéből ez nem mindig következik. Például van egy olyan rendelkezés ahol a törvény azt mondja a hitelezők az első tárgyaláson kinyilváníthatják, hogy nem támogatják az egyezségi javaslatot. 

egyezség a csődeljárásban
Egyezség a csődeljárásban – win-win szituáció

Ez a kinyilvánítás igazából szavazás útján történik, az adós viszont az eljárás menetében nem köteles ezzel a kérdéssel kezdeni a tárgyalást. A hitelezőknek kell ezt a szavazást kezdeményezni, ha nem támogatják az adós terveit. Az adósnak nem kötelessége szavazásra feltenni a kinyilvánítása kapcsolatos kérdést. Viszont közre kell működnie abban, hogy a hitelezők kérésére a szavazás megvalósulhassék. Bevett szokás, hogy a tárgyaláson előre elkészített szavazólapokat bocsátanak a hitelezők rendelkezésére és ezeket összeszedve állapítják meg a szavazás eredményét.

Ha az adós vállalja az egyezségi javaslat átdolgozását, ezt akár többször is megteheti. Ilyenkor az ismételt tárgyalásokon kell az egyezségről dönteni. Arra is volt már példa, hogy az adós az első tárgyalás előtt visszavonta az egyezségi javaslatát és ilyen esetben természetesen nem tudnak a hitelezők szavazni és újabb tárgyalás kell kitűzni. Az ilyen módszer a szűk határidő kijátszására is alkalmas, tekintettel arra, hogy sokszor valós egyezségi javaslatot nem lehet letenni előzetesen az asztalra, a tövény viszont a szabályszerű meghívás elemévé teszi ennek meglétét.

Célszerű ismételt tárgyalás kitűzése esetében a fizetési haladék meghosszabbításáról határozni, nehogy a társaság kicsússzon a határidőből. 

Ha az egyezségi javaslatot az első tárgyalást követő bármelyik tárgyalás eredményeként a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályban a szavazati joggal rendelkező hitelezőknek kevesebb mint egynegyede támogatja, az adós az egyezségi javaslat átdolgozására nem jogosult. Ebben az esetben az adós az egyezségi tárgyalásokat lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a legfőbb szervnek.

Egyezség a csődeljárásban

Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség időtartamát és végrehajtása ellenőrzésének módját is.

Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől – a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt – a szavazatok többségét külön-külön megkapta.

Az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan és kirívóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya méltánytalanul alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál kirívóan alacsonyabb arányban vagy méltánytalanul hátrányosabb feltételekkel kerül kielégítésre.

A hitelezők sokszor azért fogadják el ezt az összeget, mert felmérik hogy az esetleges felszámolási eljárásban a követelésük ennél kisebb részéhez jutnának hozzá. Gyakran az adós fizetési könnyítéseket kap, viszont a hitelezők is erősebb biztosítékot várnak a fizetési engedmények miatt. Előfordulhat akár az a szcenárió is, amikor a hitelezők adós cégben részesedést is szereznek a tartozás fejében.

A csődegyezség jóváhagyása a bíróság által

A bíróság az egyezség jóváhagyása tárgyában a kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül dönt. Az egyezség jóváhagyására irányuló kérelmet egy alkalommal 3 munkanapos határidővel hiánypótlásra visszaadhatja. A hiánypótlási határidő elmulasztása jogvesztő.

Ha az egyezség megfelel a jogszabályokban foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Az egyezséget jóváhagyó és a csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés elleni fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A fellebbezést 30 napon belül kell elbírálni. Az egyezséget jóváhagyó és csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés ellen perújításnak nincs helye.

Amennyiben kérdésed volna és szívesen beszélnél egy szakértő ügyvéddel, KATTINTS IDE.

A szerzőről