Select your region:

Csődeljárás és felszámolási eljárás, avagy a fizetésképtelenségi eljárások összehasonlítása

A csődeljárás és a felszámolási eljárás alatt a köznyelvben gyakran ugyanazt értik, pedig a valóságban a két eljárás teljesen mást jelent. A következő cikkben mindenki számára érthetően elmagyarázzuk, hogy mi a különbség e két eljárás között és a köznyelvben “csődbe” ment cég miért is nem ment még csődbe.

fizetésképtelenségi eljárások
A fizetésképtelenségi eljárások összehasonlítása

A fizetésképtelenségi eljárások összehasonlítása

Csődeljárás: A csődeljárás egy reorganizációs eljárás, melynek célja az, hogy az adós és a hitelezők megegyezésre jussanak. Egy sikeres csődeljárásban tehát a hitelezők a követelésükhöz, vagy amennyiben az egyezség során a tartozás egy részét elengedik, annak egy részéhez jutnak. Ennek érdekében az adós fizetési haladékot kap, és ez alatt az idő alatt csődegyezség megkötésére tesz kísérletet a hitelezőkkel. 

Ennek az eljárásnak tehát az a célja, hogy a cég életben maradjon és a piacon továbbra is működni tudjon. Gyakran a hitelezők azért kedvelik a csődeljárást (bár számos hátránya is van), mert nagyobb eséllyel juthatnak a követelésükhöz, mint egy felszámolási eljárásban.

Felszámolási eljárás: A felszámolási eljárás szemben a reorganizációs csődeljárással, egy likvidációs célú fizetésképtelenségi eljárás. A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnjék és meghatározott szabályok szerint a hitelezők kielégítést nyerjenek. A felszámolási eljárást azon az alapon állíthatjuk szembe a csődeljárással, hogy míg a sikeres csődeljárás fontos eleme a megegyezés és annak alapján a hitelezők kielégítése, valamint a társaság működésének továbbfolytatása, addig a felszámolási eljárás esetében nem beszélünk főszabály szerint megegyezésről, mint megkerülhetetlen elemről.

A felszámolási eljárásban a hitelezői követelések “versengnek egymással” a kielégítés tekintetében.

Mit jelent a fizetési haladék? A fizetésképtelenségi eljárások összehasonlítása kapcsán a fizetési haladékról feltétlen szólni kell. A fizetési haladékot másképpen moratóriumnak nevezzük. A csődeljárásban alapvetően három fajta moratóriummal találkozhatunk. Az első az ideiglenes moratórium, mely kevés kivételtől eltekintve szinte minden esetben megilleti az adós gazdálkodó szervezetet. Az ideiglenes moratórium a kérelem benyújtásától a kérelem bíróság általi elbírálásáig tart. A második moratórium fajta a rendes moratórium, mely a csődeljárás elrendelését követően illeti meg a gazdálkodó szervezetet. A moratórium harmadik fajtája a meghosszabbított moratórium, amelyhez a hitelezők is hozzájárulása szükséges. A moratórium legfőbb jellemzője, hogy időszaka alatt a legtöbb követelést ideiglenesen nem kell teljesíteni. A csődeljárásban  fizetési haladék mértéke a hitelezők hozzájárulásától függően akár 365 nap is lehet. 

Van-e fizetési haladék a felszámolási eljárásban? A felszámolási eljárásban nincs kötelezően fizetési haladék, azonban a bíróság mérlegelés alapján engedhet fizetési moratóriumot.

A hitelezőkkel való tárgyalás és a megegyezés szerepe: A fizetésképtelenségi eljárások összehasonlításakor nem hagyható figyelmen kívül a megegyezés szerepének vizsgálata. Ha hitelező vagy, akkor fontos lehet tudnod, hogy milyen szereped lehet az egyes eljárásokban. A felszámolási eljárásban a megegyezés nem tartozik az eljárás lényegi és tipikus elemei közé. A felszámolási eljárás ugyanis olyan eljárás, ahol a jogutód nélküli megszüntetés során a hitelezők törvényben meghatározott módon nyernek kielégítést, míg a csődeljárásban a hitelezők nagyobb beleszólási lehetőséggel és rugalmasabb szabályozással találkoznak.

Peres vagy nemperes eljárásokról beszéljünk? Mindkét esetben a bíróság nemperes eljárásban jár el. Az eljárás nemperes jellege a csőd- és felszámolási eljárásban alapesetben ennek megfelelően egyértelmű. Gondot okozhat azonban a kifogások és a vitatott hitelezői igények elbírálása során, ahol a bírósár klasszikus kétoldalú bizonyítást is igénylő tevékenységet is folytathat.

Hogy kapcsolódhat össze a csőeljárás és a felszámolási eljárás? Ahogy látjuk, teljesen ellentétes célű a két eljárás, azonban kapcsolódási pont mégis található köztük. Sok egyéb mellett a legfontosabb, hogy a sikertelen csődeljárás automatikus és hivatalbóli felszámolási eljárás megindításához vezet.

Ki indíthat csőeljárást? A csődeljárást mindig a cég kezdeményezi magával szemben. Tehát csődeljárást hitelező nem indíthat a társaság ellen.

Ki indíthat felszámolási eljárást? A felszámolási eljárás indulhat hivatalból, illetve kezdeményezheti hitelező, végelszámoló és maga a cég is saját magával szemben.

A fizetésképtelenségi eljárások összehasonlítása cikkben szándékosan nem tárgyaljuk a végelszámolási eljárást, hiszen a végelszámolásnál a cég mindvégig fizetőképes marad. Amennyiben nem tudja a fizetőképességét megtartani, úgy felszámolási eljárás indul.

A Csődtörvényt IDE KATTINTVA éred el.

Amennyiben kérdésed van a fizetésképtelenségi eljárások összehasonlítása vagy valamely eljárás vonatkozásában, úgy KATTINTS IDE.

A fizetésképtelenségi eljárások összehasonlítása – mit is jelent az hogy valaki csődbe ment?

A szerzőről