Jó hírünk van! Sok cég esetében lehetőség van gyors és olcsó cégmegszűntetésre. Az egyszerűsített végelszámolás már nagyon sok cég számára nyitva áll, így nem kell vevőt keresned a cégedre, ha biztonságos megoldásban gondolkodsz. Amennyiben szeretnél biztosra menni és nem akarod, hogy később mások hibái miatt nálad kopogjon a NAV vagy más hatóság, úgy érdemes átgondolnod, hogy cégeladás helyett a végelszámolást válaszd.
1. Egyszerűsített végelszámolás. Mi az és miért lehet neked is megfelelő?
Olcsóbb, gyorsabb és tényleg gyors. Nem kell külön végelszámolót választani és közvetlenül az adóhatóságnak kell bejelenteni a megindulását. 150 napon belül befejeződik és ha minden rendben van törlődik is a céged.
2. Milyen cég veheti igénybe az egyszerűsített végelszámolást?
Sokáig egyszerűsített végelszámolásról csak a betéti társaság, közkereseti társaság és az egyéni cég dönthetett. Az új előírások 2018. július 1-től jelentősen kibővítették az egyszerűsített végelszámolás alkalmazhatóságának lehetőségét, hiszen akár korlátolt felelősségű társaságok, akár részvénytársaságok is választhatják az egyszerűsített végelszámolási formát meghatározott feltételek teljesülése esetén.
Egyszerűsített végelszámolásnak lehet helye, amennyiben a társaság könyvvizsgálatra nem kötelezett és a végelszámolás várhatóan 150 napon belül véget ér.
Ez akkor lehetséges, ha a társaság könyvelése rendben van, tartozásai, nehezen rendezhető tagi kölcsönei nincsenek, vagy azok a társaság vagyonából teljesíthetőek, bármely esetleges még élő szerződése ezen időn belül lezárható, vitás helyzet nem fenyeget. Az egyszerűsített végelszámolást a cégbíróság helyett az adóhatósághoz kell bejelenteni.
Mivel szándékosan az egyszerűsített végelszámolás speciális előnyeivel kezdtük a cikket, azok kedvéért, akik nincsenek annyira tisztában azzal, hogy mi is az a végelszámolás, most az egyszerűsített végelszámolás részletszabályainak kibontása előtt elmagyarázzuk.
Amennyiben kérdés merülne fel atekintetben, hogy igénybe veheted-e az egyszerűsített végelszámolást, KATTINTS IDE egy ingyenes jogi konzultációért.
3. Mit jelent a végelszámolás?
Főként cégek, gazdálkodó szervezetek, de más nem természetes személy jogalanyok jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnés egyik módja a végelszámolási eljárás, amelyre akkor van mód, ha a jogalany nem fizetésképtelen. A végelszámolás joga alatt tehát azon szabályok összességét értjük, amely a nem fizetésképtelen jogalanyok önkéntes elhatározásán alapuló megszűnésének és az azzal összefüggő vagyonfelosztásnak a rendjét adja.
Jogutódlással történő megszűnés esetén a cég vagyona, jogai és kötelezettségei a jogutód társaságra vagy társaságokra szállnak át. Világosan látszik tehát, hogy a cégek megszűnésével kapcsolatos szabályozási rendszer, mint egész célja, hogy így vagy úgy a cégek megszűnése, átalakulása esetén a státuszát, vagyoni, gazdasági viszonyát rendezze.
4. Hogyan lehet elhatározni egy egyszerűsített végelszámolást?
0. Lépés – össze kell kell hívni a legfőbb szervét
A cég egyszerűsített végelszámolásról csak szabályszerű legfőbb szervi ülésen dönthet.
1. Lépés – a jogutód nélküli megszűnés elhatározása
A cégnek egy jogutód nélküli megszűnés elhatározásakot el kell döntenie, hogy a fizetőképessége a vagyona értékesítése és a követelések behajtása után várhatóan fennáll-e, mert ettől függően indulhat felszámolási vagy végelszámolási eljárás a jogutód nélküli megszűnés elhatározása mellett. A végelszámolás tehát önkéntes, ezen belül az általános szabályok szerint lefolytatandó, és az egyszerűsített végelszámolást különböztetjük meg.
A cég jogutód nélküli megszüntetéséről való elhatározás a cég tulajdonosainak akaratát megtestesítő szerv joga. A végelszámolás megindításáról ennek megfelelően a cég legfőbb szerve dönthet. A döntéshez szükséges többség meglétének vizsgálata mindig az adott társasági formára irányadó anyagi jogszabályok által van meghatározva, így vagy az ott meghatározott többséggel, vagy egyhangúlat lehet végelszámolást elhatározni. Az egyes cégre vonatkozó anyagi jogszabályok többnyire 3/4-es vagy 2/3-os minősített szavazattöbbséghez kötik a jogutód nélküli megszűnésről szóló határozat meghozatalát. Előfordulhat azonban, hogy a jogszabály egyhangú döntést kíván meg (például betéti társaságok esetén).
2. Lépés – van-e végelszámolást kizáró ok?
A döntés során – miután a jogutód nélküli megszűnés elhatározásán túl van már a cég – meg kell vizsgálni, hogy valami kizárja-e a végelszámolási eljárás megndítását (pl.: felszámolási eljárás indul a cég ellen vagy a cég fizetésképtelennek tekinthető és a hitelezői követeléseket nem tudja teljesíteni). Emellett, amennyiben előreláthatóan 150 napon belül nem fejezhető be a végelszámolás (például vitás tartozások és folyamatban lévő eljárások miatt) vagy a cég könyvvizsgálatra kötelezett, úgy szintén kizárt az egyszerűsített végelszámolás megindításra.
3. Lépés – a végelszámolás kezdő időpontjának meghatározása és bejelentése
Ezt követően meg kell határozni a végelszámolás kezdő időpontját. Az időpont későbbi is lehet, mint a legfőbb szerv erről döntő ülésének napja. A végelszámolás kezdő időpontja azért lényeges, mert akkor szűnik meg a vezető tisztségviselő (ügyvezető) megbízatása és onnantól számított 15 napon belül kell bejelenteni (T201T nyomtatványon) az eljárást a NAV-nak (általános végelszámolási eljárás esetén a cégbíróságnak) https://nav.gov.hu/data/cms510168/60_A_vegelszamolasi_eljaras_tudnivaloi_20200110.pdf.
4. Lépés – a cég részesedésével működő jogalanyokról való döntés (alapítványok, egyesületek, stb.)
5. Mikor nem lehet megindítani vagy lefolytatni az egyszerűsített végelszámolást?
1. Ha van olyan hitelezője a cégnek, akinek a követelését vitatja vagy a hitelező peres útra tereli a követelést
2. Ha végelszámolási kifogás van folyamatban
3. Amennyiben a 150 nap eltelt a végelszámolás megindításától kezdve.
Amennyiben a felsoroltak közül valamelyik bekövetkezik, úgy a már megindult egyszerűsített végelszámolást az általános szabályok szerint kell folytatni. Ilyenkor 60 napon belül a cég köteles végelszámolót választani és a cégbírósághoz változásbejegyzési kérelmet benyújtani.
6. Hogyan zajlik le az egyszerűsített végelszámolás?
Természetesen néhány mondatban az eljárás valamennyi lehetséges eleme nem mutatható be, azonban röviden összefoglaljuk, hogy hogyan is zajlik le egy egyszerűsített végelszámolási eljárás.
A végelszámolóként eljáró vezető tisztségviselő a végelszámolás során a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között pénzben vagy természetben felosztja és a cég működését megszünteti. Az egyszerűsített végelszámolás lefolytatásának levezénylése a vezető tisztségviselő (ügyvezető) feladata, aki a cég legfőbb szerve, illetve a tagok, a hitelezők, valamint a cégbíróság kontrollja mellett látja el a jogszabályok és az ésszerűség alapján feledatait.
7. Kötelező-e ügyvédet igénybe venni az egyszerűsített végelszámolás esetében?
A válasz az, hogy nem, de erősen ajánlott. A végelszámolás menete során és a határozatok meghozatalakor sok szabálynak kell megfelelni. Ilyenkor egy szakértő segítsége nagy könnyebbséget jelent. A Legisly platformján keresztül elérhető ügyvédek szívesen állnak rendelkezésre és segítenek abban, hogy néhány hónap alatt egyszerűen és olcsón törölve legyen a céged a cégnyilvántartásból.
