Felmondás közös megegyezéssel? Nos, vannak olyan dolgok az életben, amit sokan tudnak rosszul, de nem saját hibából. Ilyen tévhit például az is, hogy balatoni hal a hekk, vagy az, hogy a bécsi szelet sertéshúsból készül. Az egyik legtöbbet keresett kifejezés a felmondás kapcsán a “felmondás közös megegyezéssel”. Nem mindegy azonban, hogy a félfamentes rajzlap az A4-es, vagy az Audi. Ennél nagyobb munkajogi nonszensz kevés létezhet, hiszen a felmondás egyoldalú nyilatkozat (tehát nem kell elfogadni), míg a közös megegyezés egybehangzó akaratot feltételez. Ennek ellenére mintákat is találunk az interneten a munkajog vasfakarikájára.
Tegyük hát rendbe a közös megegyezés és a felmondás kérdését röviden, 6 pontban. A fárasztó munkajogi szabályokat mellőzve ugyan, de rövid értelmező előzménnyel, mindenki számára érthetően magyarázzuk el, hogy miért nincs felmondás közös megegyezéssel. Természetesen az olvasót nem hagyjuk kétségek között. A cikk végére bízunk benne, hogy mind a felmondás, mind pedig a munkaviszony közös megegyezéses megszüntetése érthető kifejezésekké válnak.
1. Munkaviszony megszüntetése
A munkaviszonyt egyoldalúan, felmondással, vagy kétoldalúan, közös megegyezéssel is meg lehet szüntetni. A felmondás közös megegyezéssel pontosan ezért nem létezik, hiszen ez két teljesen ellentétes szándékot jelöl.
A kettő közt az a különbség, hogy
- ha a munkavállaló vagy a munkáltató meg akarja szüntetni a fennálló jogviszonyt (és nincs kizáró ok), akkor a másik félhez egyoldalúan kell címeznie egy nyilatkozatot, azaz felmondást,
- ellenben bármelyik fél jelezheti, hogy közös megyegyezéssel kíván elválni a másik féltől, aminek beteljesüléséhez a másik fél azonos akarata kell.
2. Felmondás
A felmondást sosem kell elfogadnia a másik félnek. Igen gyakran ráírják a felmondó nyilatkozatra, hogy “elfogadom”, pedig ez teljesen szükségtelen. Az persze szükséges, hogy a másik féllel szabályszerűen közöljék az egyoldalú nyilatkozatot. Ebből a szempontból, gyakorlati oldalról jó megoldás dátummal aláíratni egy példányt a felmondás közlésekor a másik féllel.
Ha valaki rendes felmondással mond fel, akkor főszabály szerint van felmondási idő. Fontos különbség azonban, hogy amennyiben a munkáltató mond fel a munkavállalónak, akkor mentesítenie kell a munkavégzés alól legalább a felmondási idő felére. Ebből a szempontból munkavállalóként óvatosan kell bánni a felmondással. Gyakori tévhit ugyanis, hogy a munkaválló felmondása esetén is jár a mentesítés. Ez sajnos nem igaz. Érdemes tudni továbbá, hogy a felmondást a rendes felmondást nem kell indokolni.
Létezik azonnali hatályú felmondás is, amelyre részletesen nem térünk ki, viszont annyit megemlítünk, hogy ebben az esetben szükséges az indokolás.
Próbaidő alatti felmondás esetén indokolás nélkül és azonnal megszüntethető a jogviszony.
3. Felmondás közös megyegyezéssel
Na ez az, ami nem létezik (nincs olyan, hogy felmondás közös megegyezéssel). Kizárólag közös megegyezésről beszélhetünk, felmondás nélkül. A közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésnél a felek egyetértenek a részletekben és mind a ketten azonos feltételek mellett kívánják az munkajogi jogviszony megszüntetését.
Fontos tudnivalók a közös megegyezés esetében :
- A megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodás részleteire nincsenek szigorú feltételek, de vannak olyan minimumok, amiket be kell tartani. Például fontos az együttműködési kötelezettség, a kényszer és fenyegetés nélküli szabad döntés alapelve.
- Nincs felmondási idő. Gyakori tévhit, hogy ilyenkor is van, pedig a közös megegyezés lényege, hogy a felek eltérnek a kötött munkajogi felmondási szabályoktól. Akár azonnali hatállyal is megszüntethetik a jogviszonyt ilyen módon.
- Nincs indokolási kötelezettség. Ez a munkáltatónak azért jó, mert kevesebb támadási felületet hagy a bíróságon, A munkavállalónak pedig azért, mert nem kell magyarázkodnia az állásinterjún, hogy miért rúgták ki az előző helyéről.
4. Ha valaki aláírta a közös megegyezést, akkor már nincs visszaút?
Vagyis meg lehet-e támadni a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetést? Természetesen meg lehet támadni. Amennyiben a munkavállaló sikerrel támadja meg saját nyilatkozatát, úgy a bíróság helyre is állíthatja a munkaviszonyát.
A közös megegyezés megtámadható tévedés vagy megtévesztés esetén. Tévedésről akkor beszélünk, ha az az aláírás pillanatában állt fenn és olyan lényeges körülményre vonatkozott, aminek ismeretében nem írta volna alá a közös megegyezést. Klasszikus példa az, ha valótlanul arról tájékoztatja a munkáltató a munkavállalót, hogy felmondás esetén nem jár számára végkielégítés.
Tévedés valósul meg akkor is, ha a munkavállaló a jogszerűtlenül kikötött próbaidő érvényességében való tévedés miatt gondolja úgy, hogy a közös megegyezés alternatívája az azonnali hatályú felmondás, és ezért dönt a megállapodás aláírása mellett, feltéve, hogy a munkáltató ezt a tévedést felismerhette.
A megtámadás oka lehet a jogellenes fenyegetés is. Gyakran előfordul, hogy “azonnali, egyszeri és visszavonhatatlan” ajánlatként tálalja a közös megegyezés lehetőségét. Talán ez jelenthetné a köznyelvben a felmondás közös megegyezéssel kategóriát. Ilyenkor a munkáltató általában nem engedi felhívni az ismerős jogászt, a munkavállaló partnerét és pszichés fenyegetést alkalmaz.
Elképzelhető olyan is, hogy nem közvetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlója, hanem mondjuk másik vezető vagy a képviseletükben eljáró jogász alkalmazza a fenyegetést és/vagy megtévesztést. Ilyen esetben is megtámadható a közös megegyezés.
5. Most akkor jó a közös megegyezés vagy sem?
A közös megegyezés akkor jó, ha mindkét fél tisztában van a felmondás és a közös megegyezés közti általános és eseti különbségeivel. Az általános különbözőségek ebből a cikkből nagyjából megismerhetők. Aki igényt tartana felmondási időre mentesüléssel (például munkakeresés céljából) vagy végkielégítésre, annak nem biztos, hogy jó aláírni a közös megegyezést. Három évi munkaviszony után 1 havi, 5 év esetén 2 havi, 10 év esetében 3 havi, 15 évnél 4 havi, 20 évnél 5 havi és 25 év munkaviszonynál pedig 6 havi végkielégítés járhat rendes felmondás esetében. Éppen ezért mindenképpen érdemes megnézetni egy szakértővel a közös megegyezés dokumentumát, átbeszélni a körülményeket és lehetőleg nem érdemes azt azonnal aláírni.
6. Mi történik, ha a papíromon az áll, hogy felmondás közös megegyezéssel?
Most akkor felmondtam vagy megegyeztünk? Ilyenkor sem kell kétségbe esni, hiszen ilyenkor a következő alapelvet hívjuk segítségül:
“A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett”.
Érdemes néhány szóban kitérni arra is, hogy mit érdemes tenni, ha a munkáltató a munkavégzéssel összefüggésben adott át mobiltelefont, laptopot, vagy bármilyen más hasonló eszközt. Fontos kiemelni, hogy ezeken az eszközökön nem érdemes privát célú böngészést folytatni, képeket vagy adatokat tárolni. A leglényegesebb talán, hogy a privát beszélgetéseket is érdemes más eszközön bonyolítani. Felmondás esetén, de a közös megegyezésnél is érdemes a munkában töltött utolsó napon valamennyi személyes adat törlésével átadni ezeket az eszközöket. A munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett adatokat, beszélgetéseket ne töröljük soha.
Reméljük tömören és közérthetően sikerült körüljárnunk a felmondás közös megegyezéssel kifejezés problematikáját.
Összefoglalva: Nem létezik felmondás közös megegyezéssel, ezért mindenképpen légy résen, hogy mit írsz alá.
Kérj ingyenes jogi konzultációd, ha kérdésed van.
A Munka Törvénykönyvének hatályos szövegét ITT éred el.
A munkaügyi perekről általános bírósági tájékoztatást ITT találsz.
