Select your region:

Felszámolási eljárás megindítása tartozó cégekkel szemben

Egy cég tartozik neked? Kifutott a teljesítési határidőből és nem hajlandó fizetni? Nos, akkor tudd meg, hogy mit is kell tenned a felszámolási eljárás megindításához.

Ebben a cikkben egy bővebb összefoglalót találtok arról, hogy hogyan is lehet benyújtani felszámolási eljárás iránti kérelmet egy céggel szemben.

A felszámolási eljárás megindítása

Első kérdésként azt kell tisztázni hogy tartozás esetén tényleg akár fel is lehet számoltatni egy céget?

Sokak számára nem ismert tény, hogy amennyiben egy cég tartozik neked, akkor nem csak pert, fizetési meghagyásos eljárást vagy végrehajtási eljárást kezdeményezhetsz, hanem bizonyos feltételek teljesülése esetén akár azonnal felszámolási eljárást is indíthatsz egy céggel szemben. 

Második kérdésünk: Most akkor a csődbe ment cég felszámolás alatt álló céget jelent?

Jogi értelemben a válasz: nem. Felhívnám a figyelmeteket arra, hogy a köznyelvben gyakran szinonimaként használják a felszámolás alatt álló cégekre, hogy ők a csődbe ment cégek. Ez azonban csak a köznyelvben igaz. A felszámolási eljárás megindítása nem feltétlen csak a csődbe ment cégek ellen történhet. A jog szerint a csődeljárás és a felszámolási eljárás ellentétes célú eljárások. A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnjék és meghatározott szabályok szerint a hitelezők kielégítést nyerjenek. Az eljárást azon az alapon állíthatjuk szembe a csődeljárással, hogy míg a sikeres csődeljárás esszenciális eleme a megegyezés és annak alapján a hitelezők kielégítése, valamint a társaság működésének továbbfolytatása, addig a felszámolási eljárás esetében nem beszélünk főszabály szerint megegyezésről, mint megkerülhetetlen elemről.

felszámolási eljárás megindítása
Felszámolási eljárás megindítása tartozó cégekkel szemben

Következőként tisztáznunk kell, hogy mi is az a felszámolási eljárás?

A felszámolási eljárás egy likvidációs célú eljárás, amelynek eredményeként a cég jogutód nélkül megszűnhet. Az eljárás megindítását követően bizonyos esetekben még lehetőség van arra hogy a cég kifizesse a tartozását az eljárást megindító személy felé, illetve arra is, hogy a hitelezőkkel megegyezzen és a cég tovább működjön, de amennyiben erre nem kerül sor, akkor egy szabályszerű eljárás végén a cég jogutód nélkül megszűnik.

Mielőtt rátérnénk arra, hogy miképpen indítható meg a felszámolási eljárás hitelezőként, nézzük: Milyen tartozások alapján indítható meg az eljárás?

Egy tartozás vagy követelés sokféle módon létrejöhet, akár szerződés alapján, de lehet hogy egy jogerős bírói döntés vagy egy jogerős fizetési meghagyás alapján, esetleg végrehajtási eljárás eredményeként köteles valaki teljesíteni.

Kötelező-e jogi képviselőt igénybe venni az eljárásban?

A felszámolási eljárás megindítása kapcsán, a törvény megfogalmazása szerint, amennyiben az eljárás kérelemre indul – márpedig hitelezőként kérelmezni kell az eljárás megindítását -, úgy a jogi képviselő a kérelem benyújtása tekintetében kötelező. Az eljárást főszabály szerint a cég aktuális székhelye szerint illetékes törvényszékhez kell benyújtani.

Amennyiben ehhez segítséget szeretnél kérni, úgy vedd igénybe a Legisly platformján a 15 perces ingyenes konzultációt, ahol egy ügyvéddel átbeszélheted a kérdéseket. Ide kattintva erre lehetőséged nyílik.

Mi történik ha az illetékes törvényszékhez, azaz a bírósághoz megérkezik a kérelem? (akit az eljárási kérdések nem érdekelnek, az görgessen nyugodtan tovább)

A felszámolási eljárás iránti kérelem még abban az esetben sem vezet biztosan az adós cég jogutód nélküli megszűnéséhez, ha  a kérelem szabályszerű. Abban az esetben ugyanis, ha a kérelmet nem kell érdemi vizsgálat nélkül visszautasítani, úgy meg kell vizsgálni az adós fizetésképtelenségét. Ez a vizsgálat, tulajdonképpen a felszámolási kérelem érdemi elbírálását jelenti. Az eljáró bíróság ebben az esetben szabad bizonyítási rendszerrel dolgozik, tehát például tanúkat hallgathat meg.

A bíróság a kérelemről beérkezésének tényéről haladéktalanul értesíti az adóst. Az adós köteles a kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e.

Egyidejűleg azonban nyilatkoznia kell arról is, kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot, illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzügyi intézmény nevét és az ott vezetett számlák számát. A bíróság adós kérelmére akár 45 napos határidőt engedélyezhet a tartozás kiegyenlítésére. Ez esetben tehát az eljárás nem feltétlenül fog elvezetni az adós cég felszámolásához. 

Ez egy olyan lehetőség, mint amikor a repülőtéren bemondják, hogy keressük Kovács urat, mert 10 perc múlva indul a gép…ha Kovács úr nem jelenik meg, akkor már a gép felszáll, nincs több lehetőség felülni a gépre. A gyakorlat az ilyen haladékot egyébként kismoratóriumnak nevezi. A bíróság mérlegelési körébe tartozik a kismoratóriumról való döntés. 

Nos most lássuk, hogy hitelezőként milyen feltételek mentén lehet felszámolási eljárást indítani egy cég ellen?

Az első eset az, amennyiben a követelésünk szerződéses jogviszonyból származik és a követelés meghaladja a 200.000 forintot. Amennyiben az adós cég a szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, ilyenkor kezdeményezhető a felszámolási eljárás.

Itt fontos megemlíteni, hogy a jogalkotó elképzelése szerint az alkalmazott megoldás nem hozza az adóst kiszolgáltatott helyzetbe, nem jár azzal, hogy az adós, egy általa meg nem ismerhető követelés miatt kerülne felszámolás alá. A követelés minden esetben szerződéses viszonyon alapul, tehát egyrészről kötelezettséget vállalt, másrész a hitelező megfelelő számlát küldött erről. Ez utóbbi után a számlakezelési kötelezettség az adóst terheli. A számla alapján akár még vitathatja is a követelést, ilyenkor azt már nem lehet érvényesíteni a felszámolási eljárásban. Emellett a fizetési felszólítás alapján is megnyílik a mérlegelés lehetősége, igaz szűkebb körben, mégpedig úgy, hogy eldöntheti, hogy fizet vagy polgári perben visszaköveteli a tartozást.

A hitelezők számára a legtágabb lehetőséget az imént említett törvényi opció biztosítja, hiszen itt minden megelőző eljárás nélkül, tulajdonképpen egy fizetési felszólítást követően és egy 20 napos késedelmet engedve, már megindíthatják a felszámolási eljárást.

A felszámolási eljárás megindítása kapcsán lényeges azonban, hogy a fizetési felszólítás több kritériumnak meg kell hogy feleljen. A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell: a követelés jogcímét, összegét, teljesítési határidőt – pótlólagos fizetési határidő – bár a törvény nem határoz meg konkrét időminimumokat, azonban az önmagában az nem elég, hogy haladéktalanul fizesse meg az adós a tartozását, hanem pontos időtartamot kell meghatározni. Bevált szokás 15 napot engedni az adós cég számára. Valamint a felszólításnak tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy nemteljesítés esetén a hitelező jogi útra tereli az ügyet, felszámolási eljárást fog kezdeményezni. Szintén követelmény, hogy az adós kézhez vegye a felszólítást.

A második esetkör, amikor a hitelező felszámolási eljárást indíthat, amikor a követeléséről jogerős bírósági döntés vagy fizetési meghagyás áll rendelkezésére és az adós a teljesítési határidőn belül nem teljesít. Ebben az esetben már nem kell plusz 20 napot várni, viszont a 200.000 forintos minimumhatár itt is érvényes.

Az első két esetben láttuk, hogy 200.000 forint alatti követelés esetén azonnal nem indítható felszámolási eljárás, hiszen ilyenkor a jogalkotó az egyedi végrehajtás felé tereli a hitelezőket, mielőtt az ún. totális végrehajtási eljárásnak, azaz a felszámolási eljárásnak teret engedne.

A harmadik eset ebből következően az, amikor az adóssal szembeni végrehajtás eredménytelen volt. Ilyenkor tehát már túl vagyunk az egyedi végrehajtáson is, így akár egy 50.000 forintos követelés is elvezethet az adós fizetésképtelenségének megállapításához.

Fontos megemlíteni hogy hitelezőként akkor is indíthatunk felszámolási eljárást, ha egy korábbi csődeljárás egyezségében vállalt kötelezettségét az adós megszegi.

Röviden és sommásan tehát az előbb elhangzottak alapján van lehetőség alappal benyújtani egy kérelmet hitelezőként. 

Összegezve tehát, ha egy hitelezői kérelem érkezik a bírósághoz és a bíróság megállapítja az adós fizetésképtelenségét, akkor a bíróság az adós felszámolásának elrendelését fogja megtenni. A bíróság az adós felszámolását végzéssel rendeli el. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követően főszabály alapján 60 napon belül hozza meg. A felszámolást elrendelő végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.

felszámolási eljárás megindítása
Érdemes-e felszámolási eljárást indítani az adós céggel szemben?

Utolsóként pedig egy részben költői kérdést teszek fel.

Megéri-e felszámolási eljárást indítani? 

A válasz az, hogy nem tudjuk. Hiszen a felszámolási eljárás megindítása esetén a törvény által adta szigorú kielégítési sorrend érvényesül, így egyáltalán nem biztos, hogy a követelésünk kielégítést nyer az eljárásban. Sokszor érdemes esetleg fizetési meghagyásos eljárással próbálkozni, amennyiben még nem tettük meg. Elképzelhető azonban, hogy a felszámolási eljárás megindítása miatt fog valaki gyorsan és szabályszerűen fizetni. Ezt mindig az adott esetben egyedileg kell mérlegelni.

A Csődtörvény ITT érhető el.

Amennyiben kérdésed merülne fel, úgy kattints IDE.

A csődeljárás és a felszámolási eljárás összehasonlítását ITT találod.

megéri-e felszámolási eljárást indítani?
A felszámolási eljárás megindítása – vajon megéri-e minden esetben felszámolási eljárást indítani?

A szerzőről