Ma már a világ leghétköznapibb dolgának tűnik, hogy valamilyen árucikket az internetről szerzünk be. Ezért írtuk meg a fogyasztóvédelmi kisokost. A fizikai “shoppingolást” egyre gyorsuló ütemben váltja fel a különböző webáruházak kínálatának böngészése. Ennek a trendnek új lendületet adott a világjárvány is, hiszen az otthonunk bizontságából vásárolhattuk meg a – helyesen vagy helytelenül, de – szükségesnek ítélt termékeket. Az online shoppingot, annak népszerűsége, egyszerűsége és nem utolsó sorban addiktív mivolta okán egyesek egyenesen a “kényszeres vásárlás” egyik kiváltó okának is nevezik.
Fogyasztóvédelmi kisokos
Okkal merülhet fel a kérdés: mit tehetünk, ha a netről rendelt áru hibásan érkezik meg a küszöbünkre?
Az uniós és a magyar jog többféle lehetőséget is biztosít arra az esetre, ha valamiért nem lennénk megelégedve az internetről rendelt termékeinkkel. Alább az egyik legfontosabb ilyen kedvezményt mutatjuk be a fogyasztói szerződések esetén alkalmazandó tizennégy napos elállási idő jogintézményét.
Internetes vásárlás esetén kéthetes elállási idő illeti meg a fogyasztót
Amennyiben egy adásvételi szerződésben fogyasztóként veszünk részt, úgy azon termékre és szolgáltatásokra, amelyekre üzlethelyiségen kívül szerződünk tizennégy napos elállási idő illet meg a termék megérkeztétől. Ahhoz, hogy a fenti szabály értelmezni tudjuk, előbb fontos tisztázni, ki is számít fogyasztónak a fenti szabály alkalmazása szempontjából. A szabályt egyénként a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet tartalmazza. A Kormányrendelet linkjét ITT éred el.
A Polgári Törvénykönyv szerint fogyaszó “a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.” Egy egyszerű példával megvilágítva ezt a definíciót: ha egy ügyvéd rendel egy vödör festéket, hogy kifesthese a kertipadot, ő fogyasztó lesz, de ha egy padfestő vállalkozás rendeli megy ugyanezt a vödör festéket, hogy a másnapi megbízásait teljesíteni tudja, már nem lesz fogyasztó, hiszen egyrészt saját üzleti tevkénységi körében (padfestés) jár el, másrészt nem természetes személy, hanem egy gazdasági társaság a szerődő fél.
Ennek megfelelően ha üzleti tevékenységi körünkön kívül járunk el (ez a legvalószínűbb élethelyzet egyébként, ha termékek visszaküldéséről van szó), és egy internetről rendelt termék bármilyen okból nem nyeri el a tetszésünket, legalább két hétig visszaküldhetjük, ha erre vonatkozó akaratunkat egyértelműen kifejezzük. Legalább két hét, hiszen a kormányrendelet szabályaitól a fogyasztó javára a szerződésben részes felek eltérhetnek.
Elállás esetén a vállalkozás köteles a fogyasztó számára haladéktalanul, de legkésőbb az ellálástól való tudomásszerzéstől számított tizennégy napon belül visszatéríteni a termék árát.
A felmondási nyilatkozatminta
Fontos segítség, hogy a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet. 2. sz. melléklete tartalmaz egy fogyasztók által használható felmondási nyilatkozatmintát. Amennyiben azt megfelelően kitöltve elküldjük a megfelelő vállalkozásnak máris sikeresen éltünk elállási jogunkkal. Ne felejtsük el azonban, hogy elállás esetén visszaküldési kötelezettségünk van, tehát a terméket vissza kell juttatnunk a vállalkozás számára, erre az elállástól számítva legfeljebb tizennégy napunk áll rendelkezésre. Ennek közvetlen költségeit a fogyasztó viseli, amennyiben a termék postai úton visszaküldhető. Nem elég tehát csak a nyilatkozatot megtennünk, ezt sokszor figyelmen kívül szokták hagyni.
A visszatartási jog
Ebben a körben érdemes megemlékezni a vállalkozás visszatartási jogáról. Ez azt jelenti, hogy amennyiben elállunk a szerződéstől, a szerződő partner cég addig nem köteles visszautalni a pénzünket, amíg a terméket vissza nem szolgáltatjuk, vagy kétséget kizáróan nem igazoljuk, hogy azt visszaküldtük. Ennek praktikus eszköze lehet a postától származó bármilyen formájú igazolás.
Mikor kapom vissza a pénzem?
Ha a fogyasztó elállási jogát gyakorolja, akkor főszabály szerint a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. Tehát a pénzt nem feltétlenül „azonnal” kapod meg.
Mikor nem lehet elállni?
A fogyasztóvédelmi kisokosban fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy szabály alól több kivétel is van, így például romlandó termék esetén nem lehet élni az elállási joggal, de ugyanígy kivétel a fogyasztó személyére szabott termékek. Nem lehet például visszaküldeni a haverod születésnapjára csináltatott “Sanyikám 42 lett” feliratú pólókat. Kivéve persze, ha ez egy közismert mém.
Amennyiben kérdésed van, IDE kattinta INGYENESEN konzultálhatsz egy ügyvéddel.
