V4SDG – Interjú Bartuszek Lillával.
Mivel foglalkozik pontosan a V4SDG?
A “Visegrád a Fenntarthatóságért” szervezetet 2018-ban vállalkozó szellemű fiatalok alapították azzal a céllal, hogy elősegítsék az ENSZ fenntarthatósági céljainak megvalósítását itt, Közép-Kelet-Európában. A szervezet a fenntarthatósággal kapcsolatos együttműködést szeretné erősíteni, mivel hiszünk abban, hogy ez régiónk legnagyobb innovációs és fejlesztési lehetősége.
Működésünk első éveiben négy konferenciát tartottunk a V4 fővárosaiban, ezt követően 2020-ra alakult ki a szervezet jelenlegi felépítése, mely 4 fő projektet foglal magába: V4SDG EXCHANGE csapatunk konferenciák, rendezvények szervezésével foglalkozik, CONNECT felületünk pedig online kapcsolatépítési platformként szolgál a V4 régió fenntarthatósági szereplői számára. Tavaly tavasszal alakult meg a régió első fiatalokból álló fenntarthatósági kutatóhálózata, a V4SDG LAB, melyben fiatal kutatóink a fenntarthatóság számos területén végeznek hosszabb- rövidebb távú kutatóprojekteket, ezáltal is elősegítve a régió nyitottabbá válását a fenntarthatósági kezdeményezések iránt. Végül, de nem utolsó sorban V4SDG COMPASS csapatunk szakpolitikai tevékenységével igyekszik biztostani azt, hogy a régió égető fenntarthatósági kérdései minél előbb a döntéshozók figyelmébe kerüljenek.
A V4SDG készen áll arra, hogy egy új, a fenntarthatóságot középpontba helyező irányt adjon a visegrádi országok közötti együttműködésnek, melyhez a július 1-jével kezdődő magyar V4 elnökség kitűnő keretet biztosít. Meggyőződésünk, hogy a V4-államok megerősíthetik a regionális együttműködés már sikeres modelljét azáltal, hogy elindulnak a fenntartható fejlődés felé vezető közös úton.
Mi volt az eddigi legfontosabb eredményetek?
Június 24-én, egy héttel a magyar V4 elnökség kezdetét megelőzően startolt a V4 30 éves évfordulója apropóján indított V4@30 kampányunk. Ennek keretében mutattuk be a következő egy év alapját képező szakpolitikai javaslatcsomagunkat, mely jelenleg 15 intézkedést tartalmaz a fenntarthatóság újragondolására a V4 régióban olyan területeket érintve mint a fenntarthatósági együttműködés kerete, fenntartható infrastruktúra, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, innováció és oktatás, vagy éppen a V4 mint a fenntarthatóság globális szereplője. A javaslatcsomag részeit képező fejezetek témáit alapos mérlegelés és az egyes területek szakértőivel folytatott egyeztetést követően dolgoztuk ki. A következő egy év során ezen javaslat pontok mélyebb kidolgozására kerül sor az üzleti, civil és akadémiai szereplők bevonása által.
Mi volna az, amit rövid és középtávon sikeresnek élnétek meg?
Bízunk benne, hogy a következő egy év lehetőséget biztosít majd a régió döntéshozói számára, hogy napirendjükre tűzzék a régió fenntarthatósági együttműködésének kérdéskörét, mindezt az üzleti és a civil szféra minél szélesebb körű bevonásával. Javaslatcsomagunk ezen együttműködés lehetséges kereteit boncolgatja. Minden olyan kezdeményezés, program, javaslat, amely ezt az együttműködést erősíti már önmagában sikerként könyvelhető el.
Alapvetően nem egyénre szabott tanácsokat fogalmaztok meg, hanem generális kérdéseket, melyekről felsőbb szinteken döntenek. Amennyire nagy ezeknek a döntéseknek a hatása, olyan hosszú az átfutása, jól gondolom?
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a téma átfogó jellegéből adódóan szükséges az egyes kérdések folyamatos napirenden tartása. Természetesen egy- egy szakpolitikai döntés vagy kezdeményezés implementálása mindig hosszabb időt vesz igénybe az individuális lépésekhez képest, ugyanakkor ezek hatása hosszútávon jelenthet megoldást társadalmi, gazdasági és környezeti oldalról egyaránt.
Nagyon figyelek a fenntarthatóságra és szelektíven szortírozom a hulladékot, komposztálok, stb. Mi az, amiben a V4SDG az egyes embereknek, pl. nekem is tud “iránytű” lenni?
Az egyéni cselekvések nagyon fontos részét képezik a fenntarthatósági szemléletváltásnak. Ebben a relációban különösen fontos kiemelni az ifjúsági szervezetek, valamint általánosságban a civil szervezetek és az ún. „alulról érkező kezdeményezések” szerepét, hiszen hihetetlenül fontos szereplői a témában folyó eszmecserének. Erősebb, rendszeresebb és jobban strukturált bevonásukra lenne szükség a fenntarthatóságról folytatott viták során. Szükségünk van arra, hogy a döntéshozók felismerjék az ezen szervezetekkel, szereplőkkel való konzultáció fontosságát és teret biztosítsanak számunkra ahhoz, hogy hangot adjunk meglátásainknak. Célul kell kitűzni, hogy a fiatalok bevonása ne kivétellé, hanem általános normává váljon.
A fiatalok döntéshozatali folyamatokba történő bevonásának – nagyon leegyszerűsítve – két dimenzióját különböztethetjük meg. Egyfelől beszélhetünk egy aktivista irányról, másfelől találunk olyan csoportosulásokat, szervezeteket is, akik inkább a politikai érdekérvényesítés keretében tevékenykednek. Fontosnak tartom leszögezni, hogy véleményem szerint bár e két terület képviselői alapjaiban véve más eszközökhöz, folyamatokhoz nyúlnak üzenetük megfogalmazásának módját és annak politikai döntéshozók számára történő közvetítését tekintve, mégis e két irányt inkább egyfajta egymást kiegészítő, semmint egymásnak ellentmondó csoportnak tartom érdemesnek kezelni.
Az általad említett – kétségtelenül fontos és szükséges – egyéni cselekvések, így például a szelektív hulladékgyűjtés, vagy akár a tudatos fogyasztás természetesen elengedhetetlen részét képezik a fenntarthatóbbá válás folyamatának, hiszen az egyének fenntarthatósági tudatosságának (és szándékosan nem szeretném a környezettudatos kifejezést használni), társadalmi felelősségvállalásának általánossá válása nélkül bármilyen felülről érkező szakpolitikai döntés implementálása nehezebbé válik.
Mi a V4SDG-ben azonban sokkal inkább a régió fenntarthatósági szereplői (cégek, civil és akadémiai szféra képviselői, döntéshozók) számára szeretnénk biztosítani annak lehetőségét, hogy tapasztalataikat, nézeteiket, javaslataikat minél gyakrabban és minél szélesebb körben megvitathassák, ezáltal elősegítve a regionális szintű együttműködést e kérdéskörben.
A Legisly alapítójaként – és ezt a többiek nevében is mondhatom – ez a fajta attitűd úgy gondoljuk, hogy “nagyban” a digitalizációval ölthet testet, de kíváncsi volnék, hogy a jogi szakmában szerintek milyen fenntarthatósági kérdések vannak?
A digitalizáció és a fenntarthatóság pedig valóban kéz a kézben járó fogalmak, mely már a legmagasabb szinteken, így az ENSZ, de különösen az Európai Unió szintjén is kiemelt jelentőséggel bírnak. Az Európai Bizottság egyik prioritása is a „digitális korra felkészült Európa”. A digitalizáció remek lehetőséget kínál arra, hogy újragondoljuk a megszokott tevékenységeinket, legyen szó az üzleti szféráról, közigazgatásról, vagy csupán az egyszerű hétköznapokról.
Jogászként számomra különösen érdekes aspektusokat kínál a fenntarthatóság területe. Egyfelől – elméletibb megközelítésben – úgy gondolom, hogy annak a struktúrának a megismerése és jogi szempontból történő elemzése, melyen keresztül a Fenntartható Fejlődési Célok implementálásra kerülnek – a nemzetközi szinttől kezdve, a kormányközi együttműködésen át, a regionális csoportosulásokon keresztül egészen a nemzeti szintekig- elengedhetetlen. Másfelől azonban éppen a jogász szakmai mindennapjai, gyakorlati oldalról megközelítve, az egyik olyan terület, ahol számtalan lehetőség rejlik a fenntarthatóbbá válásra, melyekhez éppen az olyan innovatív ötletek nyújthatnak segítséget, mint amelyeket a Legisly is kínál.
Mik azok, amiket a későbbiekben pl. az orvosi vagy a jogászi szakmában meg lehet és meg is kell változtatni?
Nem gondolom, hogy célszerű bármely területet is külön kiemelni, hiszen a végső cél éppen az, hogy minden területen – legyen az a jogászi szakma, orvostudomány, építészet vagy bármely egyéb – rendelkezésre álljanak olyan lehetőségek, alternatívák, amelyek a fenntarthatósági átmenetet támogatják. Ennek pedig elengedhetetlen részét képezi az oktatás. A V4SDG nemrég bemutatott szakpolitikai javaslatcsomagjában éppen ezért is szenteltünk külön részt az oktatás kérdéskörének, azon belül is az egyes szakmákon belül elsajátítható tudást adó, fenntarthatósági szemléletet tükröző képzések fontosságának.
Érzékelésünk szerint a fiatalok körében egyre növekvő igény tapasztalható az ilyen irányú tudás megszerzésére. Javaslatcsomagunk egyik eleme éppen ezért a felsőoktatási intézmények kurzuskínálatának bővítését kívánja előmozdítani olyan módon, hogy az adott szakterületen belül kialakított és a hallgatók számára elérhetővé tett fenntarthatósági kurzusok mennyiségétől függően egyfajta „zöld oklevél” kiadását ösztönözzük a felsőoktatási intézmények körében.
3 fajta fenntarthatóságról beszélhetünk: a környezetiről, a társadalmiról és a gazdaságiról. Ti ezek közül melyik területekkel foglalkoztok?
A V4SDG-nél úgy gondoljuk, hogy a Fenntartható Fejlődési Célok implementálásnak legfontosabb eszköze a fenntarthatóság említett három dimenziójának együttes kezelése, a holisztikus megközelítés alkalmazása. Ezért éppen úgy, a hogy az elmúlt évek során, a mostani javaslatcsomagunkban is egyaránt hangsúlyt fektettünk a gazdasági, társadalmi és környezeti kérdésekre is. Elsődleges célunk abban rejlik, hogy mindhárom terület megfelelő figyelmet kapjon a regionális fenntarthatósági együttműködésben, mindezt természetesen a korábban említett inkluzív módon, azaz a civil, üzleti, akadémiai és kormányzati szektorok egyidejű bevonásával.
Volna bármi tanácsod a Legisly csapatának?
Csak így tovább. J A Legisly kitűnő példája annak, hogy hogyan tudnak egyes vállalkozások innovatív ötleteikkel változást hozni az egyes szakterületek mindennapjaiba. Fontosnak tartom, hogy a Legisly működése mögött meghúzódó elvek, a változtatás miértje az ügyfeleitek számára egy olyan alternatíva legyen, amely a korábban említett egyéni cselekvés részeként fokozatosan egy fenntarthatóság irányában tudatosabb társadalom kialakításához vezet.
A V4SDG honlapját ITT éritek el.
Amennyiben tetszett az interjú, továbbiakat olvashattok IDE KATTITVA.
