Select your region:

Munkajog 1×1 – felmondás, próbaidő, beszámlázás, közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés, munkahelyi károkozás és munkahelyi baleset

8 érdekesség a munkajogról. Felmondás, közös megegyezés, próbaidő és további fontos és alapvető kérdések.

A munkajog 1×1-ben igyekszünk azokat a kérdéseket röviden feldolgozni, amelyeket talán a legtöbbször kérdeznek tőlünk. Néhány perc alatt olvasható cikk jó pár fontos munkajogi kérdésről, ami téged is érinthet.

A munkajog az emberek mindennapi életét átszövő jogág. Hacsak nem éppen vállalkozó vagy, jó eséllyel van vagy volt már aláírt munkaszerződésed, ha pedig vállalkozó vagy, akkor előbb-utóbb munkavállalóid is lesznek. Ezért tulajdonképpen mindenkinek érdemes néhány dolgot tudni a munkajogról, hiszen az állam különleges szabályokkal igyekszik védeni az ún. gyengébb felet, azaz a munkavállaló érdekeit.

munkajog
Munkajog 1×1


Munkajog 1×1

Hol tudok utánanézni a rám vonatkozó jogszabályoknak?

Ha köztisztviselő, igazságügyi dolgozó, fegyveres testület tagja vagy, esetleg speciális munkajogi jellegű jogviszonyban dolgozol, akkor külön törvényekben található szabályok vonatkoznak rád. Minden más esetben a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) az irányadó. 

Első között érdemes beszélni arról, hogy miben tér el egy a munkaviszony az úgynevezett “beszámlázástól”?

A munkaviszony esetén a munkáltató eszközeivel, az ő közvetlen utasításai alapján végzed a munkádat. Ha vállalkozó vagy, akkor a saját erőforrásaidat veszed igénybe, saját eszközöket és járműveket használsz, ráadásul jó eséllyel nem egyetlen, hanem több ügyfeled van. Ha nem így áll a helyzet, akkor óva intelek attól, hogy mondjuk KATA –s egyéni vállalkozóként dolgozz be egyetlen cégnek, mert a leplezett munkaszerződéseket előbb-utóbb felderíti a NAV. Emellett az aránytalan erőviszonyok miatt munkavállalóként a munkáltatóval szemben a törvény véd téged, azonban természetesen felelősséged és kötelezettségeid is vannak a munkáltatóval szemben. Például egy összeveszés esetén általában nem sétálhatsz csak úgy ki a munkahelyedről.

Mikor és hogyan mondható fel a munkaszerződés a munkajog szabályai szerint?

A munkaviszony próbaidejét kivéve a munkaszerződés rendes felmondással vagy azonnali hatállyal mondható fel bármelyik fél részéről, de a jogviszony megszüntethető akár közös megegyezéssel is. Ha azonnali hatályú felmondással bocsátanak el, az azt jelenti, hogy súlyosan megszegted a munkaszerződésben, illetve a munkaköri leírásban foglaltakat. Ha mégsem ez a helyzet, akkor munkaügyi bíróságon támadhatod meg a rendkívüli felmondást, és gyakran egyáltalán nem rosszak az esélyeid, sőt… A másik eset a rendes felmondás esete: ha a munkáltató nem tud felmutatni semmilyen általad elkövetett súlyos jogsértést, csak rendes felmondással szabadulhat meg tőled. Rendes felmondás esetén felmondási idő és akár végkielégítés is jár, aminek mértéke attól függ, hogy hány éve dolgozol az adott helyen. Felmondás esetén az ún. “bennmaradt” szabadságaid készpénzben történő kifizetéséről is gondoskodnia kell a munkáltatónak. Fontos tudni, hogy mint minden más szerződés, a munkaszerződés is csak a határozatlan idejű munkaviszony esetén mondható fel rendes felmondással. Tehát ha mondjuk van egy fix egy éves szerződésed, akkor év közben a főnököd nem tud csak úgy kirakni, hacsak nem teszel olyat, ami miatt rendkívüli felmondással kirúghatnak. Fontos tudnod, hogy amennyiben a munkaviszony felmondásra kerül, úgy lehetőség van a felmondási idő alatt a munkavégzés alól bizonyos mértékben mentesülni. Ezalatt az idő alatt a munkavállaló akár új munkahelyet is kereshet.

A munkajogban mit jelent az a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés?

A munkaviszony nem csak egyoldalúan, hanem akár közös akarattal is megszüntethető. Sokszor egy élethelyzet-változás, vagy egy megromlott személyes viszony esetében is ez lehet a legjobb döntés. Azonban ha a munkáltatód el akar bocsátani, valószínűleg felveti a közös megszüntetés lehetőségét, mondván, hogy így egyszerűbb és mindkettőtöknek jobb lesz végül. Ne dőlj be ennek! Ha aláírod a közös megegyezéssel való megszüntetést, úgy pont elveszted az összes előjogodat, amit a törvény biztosít számodra – úgy a felmondási időt, és a végkielégítést is… 

Mi az a próbaidő és egyáltalán kötelező-e próbaidőt kikötni?

A válasz az utóbbira nemlehes, tehát Nem, a próbaidőt egyáltalán nem kötelező kikötni. A cégek ugyanakkor sokszor úgy tálalják eléd a jellemzően három hónapos próbaidőt, mintha erre törvény kötelezné őket. A próbaidő alatt a munkáltató bármikor, azonnali hatállyal elbocsáthat, és még végkielégítést sem kapsz, felmondási idő sincs! A próbaidő alatt tehát munkavállalóként igencsak kiszolgáltatott helyzetben találod magad, mert a törvény nem nyújtja számodra azt a védelmet, amit a régebbi munkatársaidnak. Mi több, még csak indokolni sem kell a felmondást. Ezért a próbaidő tulajdonképpen a jog által biztosított ismerkedési fázis, gyakran tehát a munkaviszonyban is a puding próbája az evés. Ugyanakkor munkavállalói szempontból is vannak ennek a jogintézménynek előnyei. 

Munkavállalóként én is, Indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatok a próbaidő alatt?

Természetesen igen! A munkajog alapelve, hogy munkavállalóként legalább annyi jogod van, mint a munkáltatónak. Ha találsz egy jobb és biztosabb munkahelyet, ahol megbecsülnek, nem kell se magyarázkodnod, se várakoznod: akár az ebédszünetben is megírhatod az egysoros felmondásodat, és legfeljebb három napon belül már át is veheted az időarányos fizetésedet és az egyéb dokumentumokat. A próbaidő kikötése tehát igencsak kétélű fegyver, számos munkaadó panaszkodik arra, hogy váratlanul lelépnek a munkavállalók a próbaidő alatt. 

Mi történik a munkajog alapján, ha véletlenül kárt okozok a munkám ellátása során?

Ha a kárt nem szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, nagyfokú hanyagsággal okoztad, akkor nem te felelsz a kárért, hanem a munkáltatód. Ilyen szempontból a munkaviszony sokkal nagyobb biztonságot ad, mintha vállalkozóként látnál el egy tevékenységet. Ha ilyesmi történik, ne írj alá semmilyen elismerő nyilatkozatot, hanem ha szükséges, azonnal fordulj ügyvédhez! Képzeld el, mennyiben más a helyzet, ha mondjuk KATÁS vállalkozóként működsz közre egy cég életében…hogyan is alakulnak ilyenkor a felelősségi viszonyok?

Mi az a munkahelyi baleset a magyar munkajogban?

Ha a munkahelyeden a munkavégzéssel kapcsolatban balesetet szenvedsz, az munkahelyi balesetnek minősül. Sokan nem tudják, de az is üzemi balesetnek számít, ha a lakhelyedtől a munkába menet vagy éppen hazafelé tartva szenvedsz bármilyen – akár közúti – balesetet, hiszen Te a munkád ellátása érdekében voltál úton. Ha tehát a munkahelyed előtti buszmegállóban megcsúszol és eltörik a lábad, az feltehetően munkahelyi balesetnek fog minősülni. Minden ilyen esetben kérjed, hogy azonnal jelentsétek be a balesetet a Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőségnek, hiába akarnak erről lebeszélni! Ha üzemi baleset miatt válsz munkaképtelenné, a gyógyulásod idejére nem csökkentett, hanem teljes összegű táppénz jár. Tehát míg ha betegség miatt vagy táppénzen, jóval kevesebbet kapsz kézhez, addig üzemi baleset esetén 100% jár neked – persze csak akkor, ha rendesen bejelented az esetet a Felügyelőség felé.

Olvassátok el a „felmondás közös megegyezéssel” dilemmáról szóló cikkünket, IDE kattintva

Az ebédidőről és a cigiszünetről szóló cikkünket ITT éritek el.

A home office-ról szóló írásunk ITT található.

Köszönjük a forgatási helyszínt a KOZMO LUXURY HOTEL-nek.

A Munka Törvénykönyvét ITT éritek el.

A szerzőről