Nemrégen egy baráti beszélgetésben felmerült, hogy gyakran előfordul az életben, hogy a vállalkozók a cég pénzét sajátjukként kezelik és sokszor azt sem tudják a gyakorlatban, hogy mi is az az osztalék. Azt hiszem senkinek nem ugrik meg a vérnyomása vagy a pulzusa, amikor egy olyan történetet hallunk, hogy a boltos belenyúlt a kasszába és abból adott pénzt a gyerekének az esti bulira. De akkor sem lepődünk meg, amikor a vállalkozó az egyik zsebébe elteszi az átadott áru ellenértékét, majd abból vesz egy gyrost a sarkon. A meglepődés hiányának oka, hogy a közéletben egyes vállalkozások szeretik utólag “rendezni” ezeket a helyzeteket. Természetesen az ilyen eseteket nem csak hivatalból vagy jogi okokból helytelenítjük. Ugyanis az ilyen gazdálkodás és áttekinthetetlen pénzkezelés nem kizárólag a büntetőjog miatt problémás, hanem más praktikus okokból is (pl.: sosem tudja a vállalkozó, hogy hogyan is áll a kassza…).
Egy vállalkozást az alapító(k) azért hoznak létre, hogy a munkájuk eredményeként pénzt tudjanak kivenni a cégükből. Előbb-utóbb eljön az a pillanat, amikor szeretnék, ha a vállalkozásuk a magáncéljaikat is támogatnák és a cég javaiból lakást, kocsit vehetnének vagy fedezhetnék a háztartás költségeit. Azonban attól, hogy fizikailag az ember kezébe kerül a cég pénze, még nem jelenti azt, hogy magánszemélyként el is lehet költeni azt. Ebben a rövid cikkben bemutatjuk, hogy hogyan lehet a cég pénzéből “saját pénz”.
Hogyan lehet a cégből pénzt kivenni?
A legpraktikusabb legális módszer az osztalékfizetés, illetve munkabér fizetése. Emellett persze léteznek más módszerek is, például a korábban befizetett tagi kölcsön visszavétele. A munkabérről részletesen ebben a cikkben nem írunk, viszont lássuk, hogy milyen feltételekkel lehet osztalékot kivenni egy cégből?
Az osztalék
Az osztalék az a pénzösszeg (vagy más eszköz) amit a társaság tagja vagy részvényesei a vállalat nyereségéből – törvényi keretek közt – kapnak.
Elvileg lehetőség van arrais, hogy az éppen veszteséges cégből vegyünk fel osztalékot, azonban a cég ügyvezetése felel azért, hogy a társaság ne kerüljön fizetésképtelen állapotba. Bár a Polgári Törvénykönyv nem írja elő, hogy a cég vezetése nyilatkozzon a fizetőképesség megmaradásáról, de a cég likviditása osztalékfizetés miatt nem kerülhet veszélybe.
Ilyen jellegű „kifizetésben” az részesülhet, aki az arra vonatkozó legfőbb szervi döntés (taggyűlés) meghozásának (vagy a létesítő okiratban jelölt más időpontban) időpontjában a társaságban a tagsági jogok gyakorlására jogosult.
Ki kapja az osztalékot?
A társasági részesedés vagy részvény értékesítésének időpontja gyakran komoly befolyással bír az üzletrész vagy részvény vételárára, hiszen az osztalékfizetés módosíthatja az árképzést. Közvetlenül annak kifizetése előtt általában megdrágulnak a részvények és az üzleti részesedések, hiszen mértéke tulajdonképpen csökkenti a vevő számára a vételárat, míg az eladó szempontjából a kifizetendő osztalék “elmaradt nyereségként” tudható be.
Hogyan lehet a kifizetésről dönteni?
Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy a társaság ilyen döntést egyáltalában nem köteles hozni. Létezhet olyan helyzet, ahol évekig vagy évtizedekig nem fizet osztalékot a cég a tagjai számára, valamint nagyon gyakori az olyan cég is, amely története során ilyen módon soha nem fizet pénzt tulajdonosai számára.
Ilyen jellegű kifizetésről a társaság az adózott eredményből az éves vagy egyszerűsített éves beszámoló elfogadása után dönthet.
Olyan döntés is születhet, hogy az adott évben az eredményt (vagy annak egy részét) inkább nem fizetik ki és tovább erősítik a cég vagyoni helyzetét. A pénz lehet, hogy szükséges további növekedéshez, beruházásokhoz vagy bármi máshoz. Ilyen jellegű kifizetésről a tagok évente egy alkalommal, a beszámoló elfogadása után dönthetnek. Az erről szóló döntést a beszámolóval együtt letétbe kell helyezni (amennyiben könyvvizsgálói jelentés is van, akkor azzal egyetemben).
Az osztalékelőleg
Vagyis mi a helyzet, ha év közben szeretne a cég osztalékot fizetni? Év közben a társaság csak előleget fizethet a tagok részére, amelyhez viszont közbenső mérleg elfogadására van szükség. A közbenső mérleget sok esetben a könyvvizsgálónak felül kell vizsgálnia és jelentést kell készítenie róla. Ha a közbenső mérleg nem támasztja alá az osztalékelőleg fizetését vagy elmarad (az egyébként szükséges) könyvvizsgálói jelentés, úgy előleg nem fizethető.
Az osztalékfizetés lehetséges korlátja:
Az egyik jellemző és természetes korlát lehet az ún. fejlesztési tartalék. A fejlesztési tartalék azért népszerű intézmény, mert tulajdonképpen adóhitelként funkcionál. A fejlesztési tartalék értékéig nem kell társasági adót fizetni csak azt kell vállalni, hogy a következő 4 évben a társaság beruházást fog megvalósítani. A beszerzett eszköz vonatkozásában az adónál viszont nem vehető figyelembe az adott eszköz értékcsökkenése, tehát így részletekben ugyan, de vissza kell fizetni a a korábban igénybe vett adó összegét.
Az osztalék adózása
Az adózás aszerint alakul, hogy társaság vagy magánszemély veszi fel az osztalékot. A társaság esetében a kifizetés adómentes.
Magánszemély esetén 15%-os személyi jövedelemadót és 15,5% szociális hozzájárulási adót kell megfizetni. Ez utóbbinak azonban van egy maximális értéke is. Amennyiben ugyanis a magánszemély rendelkezik a minimálbér 24-szeresét elérő szociális hozzájárulási adó köteles jövedelemmel akkor a magánszemélynek a minimálbér 24-szeresét érintő 15,5% felett további szochó fizetési kötelezettség nincsen. Ez a rendelkezés kizárólag a szochóra vonatkozik, az SZJA vonatkozásában felső határ nincsen.
Lényeges kiemelni, hogy egyes esetekben mentesülni is lehet a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert/szabályozott piacon tőzsdére bevezetett értékpapírra vonatkozóan, ha az adott tagállam jogszabályai szerint a kifizetett összeg (hozam) osztaléknak vagy osztalékelőlegnek minősül.
Az osztalékelőleg adózása:
Amennyiben magánszemély részére történik a kifizetés, úgy a kifizetőnek le kell vonnia előre 15% személyi jövedelemadót. Az előlegből szochót nem kell levonni, hiszen azt majd csak akkor kell megállapítani, amikor az előleg véglegesen osztalék lesz. Amennyiben a szochó levonása később nem lehetséges, úgy az adó befizetésére a magánszemély lesz kötelezett.
Mi történik, ha a kisebb lesz az osztalék, mint az előleg?
Ilyenkor a felvett összeg vagy annak egy része kölcsönnek fog minősülni.
Lássuk, hogy mi a helyzet akkor, ha külföldi vállalkozásból veszel fel osztalékot. Olyankor hogyan alakul az adózás?
Ilyenkor előfordulhat, hogy mindkét államban fizetni kell az adott jövedelem után. A magyar szabályok szerint a külföldről érkező jövedelem után is SZJA-t kell fizetni. Viszont amennyiben a két állam között kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény van hatályban, úgy nem kell mindkét helyen ugyanazt az adót megfizetni. Például ha egy államban már 10% adót megfizettél, akkor már csak a maradék 5%-ot kell itthon befizetni.
Amennyiben adójogi kérdésed merülne fel, úgy kattints IDE.
