Olyan képet vagy információt találtál a Google-ben vagy a Facebook-on, amit nem szeretnél már ott látni? Cikik a korábbi bulizós képek? Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mi is az az elfeledtetés joga (right to be forgotten).
A személyes adatok védelme relatíve új érdeklődési terület. A digitális forradalom, az adatok ingyenes és pontos lemásolásának képessége és az internet révén az egész világ azonnali összekötöttsége olyan jelentőséggel ruházta fel adatainkat, hogy mára egész iparágak épültek azok védelmére. Egy 2014-es uniós bírósági döntés megteremtette az „elfeledtetés jogát” (the right to be forgotten). Ennek alapvető ismérveit és gyakorlati vonatkozásait mutatjuk be.
1. Kérhetem-e hogy töröljék a régi képemet a Google-ről? avagy az elfeledtetés joga vagy törlés joga – right to be forgotten – dióhéjban
Az Uniós Általános Adatvédelmi Rendelet (közismertebb nevén GDPR) megteremtette a lehetőségét, hogy személyes adataink fölött nagyobb kontrollt gyakoroljunk. Ennek a jogosítványcsomagnak részét képezi az elfelejtődéshez való jog is (elfeledtetés joga). Részletesen feltárjuk ki, mikor és hogyan kérheti, hogy személyes adatait töröljék az adatkezelők.
Felmerülhet persze a kérdés, hogy mit nevezünk személyes adatnak. Az uniós jogrend jelenlegi meghatározása szerint személyes adat az „azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ”. Egyszerűbben megfogalmazva tehát minden olyan információ, amely azonosítható módon kapcsolódik valakihez.
Ha valaki felírja a testmagasságát egy papírlapra és azt elfújja a szél, úgy az nem személyes adat, hiszen nem szerepel rajta az illető neve, így nem is lesz beazonosítható. De ha egy felhasználói fiókot regisztrálunk egy weboldalon, ami a nevünket és a születési dátumunkat kérdezi, úgy az személyes adatnak minősül, hiszen a nevünkkel azonosíthatóvá váltunk, így a születési dátumunk már ránk vonatkoztatható, és így személyes adat.
Most, hogy a felejtéshez való jog fogalmi kereteit tisztáztuk, számba vehetjük, miért is fontos vívmány annak elismerése az uniós jogalkotás és jogalkalmazás részéről. Az adatforradalommal járó végtelen lehetőségek ugyanis súlyos kockázatot is jelentenek a személyes adatok terén.
2. Milyen kellemetlen helyzetekbe kerülhetünk, ha jogosulatlanul vagy számunkra sérelmesen kezelik személyes adatainkat?
Elképzelhető, hogy olyan direktmarketig keretében terjesztett reklámanyagokat kapunk, amelyekre már nem vagyunk kíváncsiak, így például nem szeretnénk egy biztosítási ügynökkel telefonálni péntek délután három órakor az új prémiumcsomag részleteiről. Lehetséges, hogy kínosnak találjuk korábbi fotóinkat egy idegen weboldalon, és már nem adjuk hozzájárulásunkat a kép felhasználásához. Vagy egyszerűen csak szeretnénk leiratkozni egy levelezőlistáról.
3. Ki és milyen körülmények között kérheti tehát az adatok megfelelő törlését?
A GDPR 17. cikke hosszú és bonyolult felsorolását egyszerűen összefoglalva többek között az, akinek az adatait jogellenesen kezelték, aki az adatai kezeléséhez adott hozzájárulását visszavonja vagy ha a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték. A jogszabály természetesen további eseteket is felsorol, de magánszemélyek szempontjából gyakorlati jelentőségét tekintve ez a három jogalap tekinthető a legfontosabbnak.
Így például ha váratlanul helyről kapunk célzott politikai hirdetést (pl. telefonon keres egy robot-kormánybiztos vagy polgármesterjelölt), és tudjuk, hogy nem járultunk hozzá az adataink ilyen kezeléséhez olyan szervezetnél, amely azt robocallok indítására használta fel, akkor teljes magabiztossággal kérhetjük adataink törlését az adott párt adatbázisából, mert valószínűsíthetően jogosulatlanul kezelték személyes adatainkat.
4. A törléshez való jog (elfeledtetés joga) nem korlátlan
Fontos tudnunk azonban, hogy az elfelejtődéshez való jog nem korlátlan, tehát bizonyos esetekben az adatkezelő nem köteles teljesíteni a személyes adataink törlésére vonatkozó kérésünket.
A legjelentősebb ilyen korlátozások a tájékozódáshoz való jog (nyilván a személyes adatok védelme nem jelentheti azt, hogy a társadalom nem vitathatja érdemben az őt érdeklő ügyeket), a népegészségügyi szempontból jelentős adatok védelme és a jogérvényesítéshez szükséges adatok. Ez utóbbit úgy kell értelmezni, hogy amennyiben pl. egy per során bizonyítékként szolgálna egy szerveren tárolt személyes adat, úgy hiába kérnénk akár joggal az adatkezelőtől (a szerver tulajdonosától), hogy távolítsa azt el, hiszen ez lehetetlenné tenné valaki más számára egy jogos igény érvényesítését.
Az elfeledtetés joga tehát fontos vívmánya az unió jogrendnek, amely alkalmas lehet arra, hogy megóvja személyes integritásunkat és érdekeinket.
További információ ITT.
Amennyiben további segítségre van szükséged, kattints IDE ingyenes konzultációért.
